Újévi gondolatok

2020.01.01

Megint eltelt egy év, beléptünk az újesztendőbe. Sokunknak talán nem a legjobb évünk volt a tavalyi, rengeteg kihívással, nehézséggel kellett megküzdenünk, az is lehet, hogy sok lehetőséget, mulasztottunk el, ami megváltoztathatta volna az életünket, de mi nem vettük észre az isteni útmutatást.

Így vagyunk ezzel sokszor és sokan, nem vesszük észre, mikor Isten megszólít bennünket és próbálja a Szentlélek segítségével megmutatni nekünk, hogy merre kellene mennünk. Gyakran nem értjük, hogy miért pont arra akar vezetni minket, és sokszor felülbíráljuk Isten akaratát, pedig ahelyett, hogy mindig azt kérdezgetnénk, "Uram, miért pont velem történik ez?", talán inkább az lenne a helyes kérdés, hogy "Mondd Uram, mit kell ebből megtanulnom?"

Ilyenkor Isten újratervezi az utunkat, és visszavezet oda, ahol lennünk kellene, de mi akkor elkezdünk azon gondolkodni, hogy vajon hol rontottuk el, mit kellett volna másképp csinálnunk, hogy az életünk egy jobb mederben haladjon tovább. Ez a baj, amikor, mi akarjuk irányítani az életünket, és nem hagyjuk Istenre, nem rakjuk Isten elé, és nem bízzuk rá magunkat, pedig csak annyit kellene mondanunk, "Uram! Nem tudom merre tovább, itt van ez a probléma, nem tudom megoldani egyedül! Átadom neked Uram, kérlek, tégy vele, amit jónak látsz, legyen a Te akaratod szerint!"

Sokan azt gondolják, hogy az újévi fogadalmak majd mindenre megoldást fognak jelenteni, és gyökeresen megváltoztatják majd életüket, pedig higgyük el, hogy semmi sem fog megváltozni mindaddig, amíg nem halljuk meg Istent, amíg nem engedjük be életünkbe, szívünkbe, amikor Ő megpróbál jelen lenni, és segíteni szeretne: "Nézd, az ajtóban állok és kopogok. Aki meghallja szavam, és ajtót nyit, bemegyek hozzá, vele eszem, ő meg velem." (Jel 3,20)

Vajon hogyan tudunk a nyomasztó gondolatainktól megszabadulni, amik folyamatosan arra figyelmeztetnek, hogy mit nem csináltam jól, hol rontottam el, hol vétettem a hibát? Ezt Pál a Filippiekhez írt levelében nagyon szépen megfogalmazza: "...de egyet teszek: ami mögöttem van, azt elfelejtve, ami pedig előttem van, annak nekifeszülve futok egyenest a cél felé, Isten mennyei elhívásának a Krisztus Jézusban adott jutalmáért."(Filippi 3,14). Csakúgy, mint Pálnak, nekünk is határozottan el kell fordítanunk a gondolatainkat arról, amit magunk mögött hagytunk, és egy jobb jövő felé összpontosítani, mert mindig van egy új nap, és Isten mindig valami újat akar kimunkálni az életünkben. Ezért az óév csalódásait le kell raknunk, hagyjuk, hogy Isten valami újjal ajándékozzon meg bennünket az újévben! Adjunk hálát Istennek minden jóért, amivel az elmúlt évben megajándékozott bennünket, és ugyanilyen hálával tekintsünk előre az új esztendőre. Halljuk meg Isten hívó szavát, ne fáradjunk el az imádkozásban, bízzunk Isten szeretetében és kegyelmében szüntelenül, mert "akik az Úrban bíznak, erejük megújul, szárnyra kelnek, mint a sasok, futnak, és nem lankadnak meg, járnak, és nem fáradnak el." (Ézs 40,31)