EVANGÉLIUM

2019.10.16. szerda, évközi 28. hét   

† EVANGÉLIUM Szent Lukács könyvéből
Jézus elítéli a hamis, farizeusi lelkületet.

Egy farizeus lakomáján így beszélt Jézus az asztalnál ülőkhöz:

Elmélkedés az evangéliumhoz: Folytatódik az az evangéliumi rész, amikor Jézust egy farizeus meghívja, hogy étkezzék nála. A mai evangéliumban, még mindig azért korholja a farizeusokat, hogy csak a külsőségek fontosak neki. Tizedet adnak az apró veteményből, de elhanyagolják az igazságosságot és az Isten ismeretet. Egy másik alkalommal, amikor a vámosokkal eszik, Jézus akkor a farizeusok ezért morgolódnak. Ekkor mondja Jézus: "Menjetek és tanuljátok meg: irgalmasságot akarok és nem áldozatot." Vagyis igazságosnak lenni, irgalmasnak lenni, és Istent megismerni minden áldozatnál fontosabb. Hiába is törekszel a törvény külső megtartására, ha a szíved távol van tőle és csak nyűgnek, kellemetlenségnek tartod, csak a kötelesség miatt teszed.

Sajnos a mai ember még a törvények megtartására sem törekszik, az is csak púp a hátán és semmi örömét nem leli benne, de akkor legalább próbáljunk meg irgalmasságot gyakorolni, és Istent amennyire csak tőlünk telik megismerni.

Elmélkedés utáni fohász: Mennyei Atyánk, te a kinyilatkoztatod magad a kicsinyeknek, akik nem gőgből, hanem szeretettel keresnek. Segíts abban, hogy a törvény megtartását soha ne vegyük kényszernek, hanem szeretetből engedelmeskedjünk, és mindezek felett, téged keressünk, és a megbocsájtás és irgalom vezesse tetteinket és szavainkat. A mi Urunk, Jézus Krisztus, a te Fiad által, aki veled és a Szentlélekkel él és uralkodik mindörökkön örökké. Ámen.

2019.10.15. kedd, évközi 28. hét   

† EVANGÉLIUM Szent Lukács könyvéből
Jézus elítéli azokat, akik a külső látszatra sokat adnak, de a belső, lelki tisztasággal nem törődnek.

Elmélkedés az evangéliumhoz: A farizeusok megmosták a kezüket, ha piacról hazatértek és étkezés előtt, megmostak kívülről mindent az élelmiszereket és edényeket, Jézus azáltal, hogy étkezés előtt nem most kezet, alkalmat ad arra, hogy tanítsa a farizeusokat, hogy a külsőségekkel foglalkoznak, hogy minden tiszta legyen, "ti, farizeusok, tisztán tartjátok ugyan a pohár és a tál külsejét, de belül tele vagytok rablással és gonoszsággal." Jézus arra hívja fel a farizeusok figyelmét, hogy a külsőségek megtartásánál, hogy belsőleg megtisztuljanak, Jézus a szegények és rászorulók megsegítését ajánlja nekik.

Nem nehéz, abba a hibába esni, mint a farizeusok, hogy a törvény egyszerűbb parancsait a külsőségekhez ragaszkodjunk, és ami tényleg fontos lenne, ami emiatt áldozattal is járna, azt elfelejtsük.

Jézus folyamatosan tanítja az őt hallgatókat, hogy segítse őket, a változásban, hogy helyesen értelmezzék a törvényeket, és meg tudják különböztetni azokat a törvényeket, amik kevésbé fontosak, azoktól, amik fontosak.

Nézzünk mi is magunkba, nem választjuk mi is sokszor a könnyebbik utat? Nem választjuk azokat a törvényeket, amiket könnyebb megtartani?

Elmélkedés utáni fohász: Mennyei Atyánk, ne engedd soha, hogy a könnyebbik utat válasszuk és az életünk ne csak rólunk szóljon. Találjunk mindig utat a másik emberhez, hogy segítsünk szóval és tettel és mindenkit hozzád vezessünk. Megértsük, hogy a törvény betartása maga a szeretet, ha nem szeretem a másik embert, nem szerethetlek téged sem aki őt teremtetted. Add, hogy észrevegyem a nélkülözőt, a szenvedőt és saját erőmhöz mérten segíteni tudjak rajta. Ámen.

2019.10.14. hétfő, évközi 28. hét  

† EVANGÉLIUM Szent Lukács könyvéből
A legnagyobb csoda az, hogy Jézus jelen van köztünk.

Elmélkedés az evangéliumhoz: Jézus megelégelte, hogy minden csodája, gyógyításai és tanításai ellenére, még azt kérdezi a tömeg, hogy "milyen jelet mutatsz nekünk, hogy higgyünk benned?" Mintha addig, amit tett észre sem vették volna.

Jézus két ószövetségi példát idéz a körülötte álló tömegnek.

Elsőnek Jónásról beszél Jézus, akit Isten a niniveiekhez küldd, hogy figyelmeztesse őket, hogy ha nem térnek meg akkor elvesznek, mire a niniveiek, bűnbánatot tartottak. Jónás három napig volt egy cet gyomrában, mivel nem akarta ezt az üzenetet elvinni. Jézus Jónás próféta jeléről beszél, hogy az Emberfia is három napig lesz a föld gyomrában (Jézus itt arra gondol, hogy három napig lesz eltemetve, majd feltámad)

Dél királynője (Sába), aki felkereste Salamon király, hogy hallgassa bölcsességét.

Az Emberfia nagyobb Jónásnál és Dél királynőjénél, az emberek mégsem hallgattak rá.

Így kétezer év távlatában, én hiszek-e Jézusban, hogy Ő a Messiás az élő Isten Fia? Vagy én is csak csodákat kérek, hogy hihessek?

Elmélkedés utáni fohász: "Aki Istent ismeri, az nemcsak az ég és a csillagok láttára, hanem egy fűszál vagy bármely jelentéktelen dolog szemlélése által is azonnal fel tud emelkedni Isten szeretetéhez." (Loyolai Szent Ignác)

2019.10.13. vasárnap, évközi 28. vasárnap 

† EVANGÉLIUM Szent Lukács könyvéből
Mindenért adjunk hálát az Úrnak, és dicsőítsük őt!

Elmélkedés az evangéliumhoz: A mai evangéliumban, Jézus tíz leprással találkozik, akik azt kérik, hogy gyógyítsa meg őket. Amikor észreveszik, hogy meggyógyultak, a tízből egy visszatér, leborul Jézus lábához, hálát adni. Hol a többi kilenc kérdezi Jézus.

Mondhatnánk azt, hogy a kilenc leprás, aki meggyógyult, biztosan annyira megörültek, hogy meggyógyultak, így hazasiettek, hogy végre a családjukkal találkozzanak, így Jézusra már nem gondoltak, hogy meg kéne köszönni.

Egy másik gondolat Jézusra irányítja a figyelmünket, mégpedig azért mert ő elvárta volna, hogy aki vele találkozik, és még meg is gyógyul, hogy hálát adjon, vagyis ha Jézussal úgy igazából találkozol, akkor az életed már nem lehet olyan, mint előtte, megtisztulsz, lehet nem vagy leprás, de megtisztulsz a bűneidtől, megtisztulsz a félelmeidtől, fájdalmaidtól.

A mi életünkre vonatkoztatva, két dolgot gondolhatnánk át.

Mennyire vagyok én hálás lelkületű, akár Isten felé, akár az emberek felé? Sokat kapok Istentől, de sokat kapok a családomtól, szeretteimtől, barátaimtól. Tudok e nekik hálát adni, megköszönni, és hát, számíthatnak e, ők is rám?

Természetesen az is jó kérdés lehet, hogy mi megy végbe bennem, ha Jézussal találkozok? Megváltozik e az életem? Megtisztulok-e bűneimtől, félre teszem e gondjaimat, félelmeimet?

Mind a tíz leprás meggyógyul, de az egy különleges, benne nem csak külső gyógyulás ment végbe, hanem belső is, mert neki azt mondja Jézus: "menj hited meggyógyított téged."

Amikor a szentmisén Jézussal találkozok, nekem is hálát kéne adnom érte. Meg szoktam tenni? Ha áldozás után beülök a padba, mire gondolok? Megértem-e, hogy Jézus testét vettem magamhoz? Jézus azt mondja, hogy aki eszi az ő testét és issza az ő vérét annak örök élete lesz. Hálát adok-e érte? Ha eddig nem tettem, most itt az ideje. Annyi mindenért hálát kéne adni. Keressük az alkalmakat.

Elmélkedés utáni fohász: Urunk, Istenünk, kegyelmed mindig indítson minket a jóra és vegyük, észre mennyi minden van az életünkben, amiért hálát adhatunk. Krisztus a mi urunk által. Ámen.

2019.10.12. szombat, évközi 27. hét   

† EVANGÉLIUM Szent Lukács könyvéből
Jézus arról tanít, hogy ki lehet igazán boldog.

Elmélkedés az evangéliumhoz: Jézus tanítása közben, felkiált egy asszony és boldognak mondja Máriát, Jézus anyját aki őt a világra hozta. Jézus, tipikusan most sem a kérdésre reagál és mondja, hogy igen vagy nem, hanem, hogy még milyen boldogok azok, akik Isten szavát hallgatják és megtartják.

Az, hogy egy közösségbe tartozol még nem minden, ennél fontosabb, hogy Isten szavát hallgasd, és, hogy aszerint is élj.

Ebben a rövid evangéliumban egy komoly mondanivalóval kezdhetjük a mai napot, nem az a legfontosabb, hogy kik vagyunk, kik a szüleink, gyermekeink, vagy hogy hol dolgozok, hanem hogy Isten szavát hallgassam és megtartsam.

Mi a te életedben a legfontosabb kedves testvérem? A család? A munkahely? Isten hol található a te életedben? Isten szavát, a Szentírást milyen gyakran olvasod? Élsz-e aszerint amit abban olvasol?? Ha minden fontos számodra, de Isten nem érdekel, és a tanítását sem ismered, akkor azt is mondhatjuk, hogy te csak ebbe a földi életbe rendezkedtél be. Nem hiszed, hogy van utána valami, és talán nem is érdekel, de közölnöm kell veled, hogy van a földi élet után egy örök élet, és most ahogy élsz, most döntesz az örök élet vagy örök kárhozat közt.

Elmélkedés utáni fohász: Urunk, Istenünk, te a Szentlélek kegyelme által árasztottad híveid szívébe a szeretet ajándékát. ajándékozd meg a test és a lélek épségével testvéreinket, akikért irgalmasságodat kérjük, hogy minden erejükből szeressenek téged és szívük egész szeretetével valósítsák meg azt, ami előtted kedves. A mi Urunk, Jézus Krisztus, a te Fiad által, aki veled él és uralkodik a Szentlélekkel egységben, Isten mindörökkön-örökké. Ámen.

2019.10.11. péntek, évközi 27. hét  

† EVANGÉLIUM Szent Lukács könyvéből
Jézus igazolja, hogy isteni hatalommal űzi ki az ördögöt.

Elmélkedés az evangéliumhoz: Ha valamit nem értünk, képesek vagyunk félremagyarázni vagy akár félni is tőle. Jézus ördögöket űz ki, és ezt az emberek nem értik, sem az egyszerűek sem a tanultak, ezért az egyszerű ember legtöbbször elfogadta, de a tanultak elkezdek mindenféle teóriát gyártani. Mivel, azt nem merték el sem hinni, hogy Jézus maga Isten Fia lehet, ezért az maradt hátra, hogy akkor ráfogják, hogy az ördögök fejedelmének hatalmával teszi mindezt. Jézus azonban megfelel nekik, hogy ördög ördögöt nem űzhet ki, mint ahogy rosszat rosszal nem tehetünk jóvá, és talán attól is féltek az írástudók, amiről Jézus beszélt, hogy ha ő Isten nevében űzi ki az ördögöket akkor elérkezett Isten országa, vagyis Jézus a Megváltó, és nekik dönteniük kell vele vagy ellene, mert ha nincsenek vele akkor ellene vannak. A mai világ is mintha ugyan ebben a döntés félelmében égne. Nem merik elfogadni, hogy Jézus az Isten Fia, mert akkor változtatni kellene az életmódjukon. Ezért, valami másféle istent keresnek, ami nekik megfelel, mindenből egy keveset, mindenből azt, ami nekik megfelel, mintha bevásárolnák és megalkotnák Istent a saját képmásukra, de,..., attól még, hogy valaki nem tudja elhinni, vagy nem akarja, hogy van Isten és Fia Jézus, mert neki ez gondot okozna a kis lelkiismeretében attól még Isten van és az ő Fia Jézus Krisztus.

Ne legyünk farizeusok, ne mentegessük magunkat, hanem ismerjük be, hogy félünk, hogy ha kimondjuk van Isten, akkor már nem lesz visszaút, és azon az úton kell majd haladnom, és lehet sokan meg fognak rajtam lepődni, vagy mások kicsúfolnak, megviccelnek, de kérdem én, mi a fontosabb, hogy mások mit tartanak rólam, vagy, hogy Isten mit tart rólam?

Elmélkedés utáni fohász: Mennyei Atyánk, az eleső keresztények hitükért életüket adták, és sokszor csodáljuk a hitüket, bátorságukat. A mai világban egy újfajta vértanúság van, mert hány hívő ember szenved a családban, közösségekben hitéért. Adj nekik Uram erőt, hogy kitartsanak, és fontosabbnak tartsák a hitük megőrzését mint az, hogy a családjuknak behódoljanak. Ámen.

2019.10.10. csütörtök, évközi 27. hét  

† EVANGÉLIUM Szent Lukács könyvéből
Isten jó Atyánk, aki az állhatatos imádságot mindig meghallgatja.

Elmélkedés az evangéliumhoz: A tegnapi evangéliumban olvastuk, hogy kérik a tanítványok Jézust, tanítsa meg őket imádkozni. Jézus a Miatyánk imát megtanítja meg nekik. A mai evangélium ennek a folytatása, amikor is Jézus tovább folytatja a tanítást az imáról.

A mai evangéliumban a kérő imáról tanít, és arról, hogy kitartóan kell kérni és nem szabad soha belefáradni. Egy példázatban arról beszél, hogy ha a szomszéd kér tőled, bármennyire is nem akarsz adni a körülmények miatt is, mondjuk ha már ágyban vagy, ha barátságból nem is, de erőszakossága miatt adsz neki, mondja Jézus. A kérő ima is hasonló, mert ha szeretnénk valamit, akkor nem csak egyszer kérjük, hanem mindig, újra és újra, kitartóan, hogy Jézus mondaná: "Kérjetek és kaptok, zörgessetek és ajtót nyitnak nektek."

Elmélkedés utáni fohász: Mennyei Atyánk, Jézus az imában való állhatatosságra és kitartásra tanít, hogy ne adjuk fel, hanem folyamatosan zörgessünk. Néha elcsüggedünk, amikor imáinkra meghallgatást nem kapunk, ezért kérünk, hogy segíts, hogy kitartóak legyünk, és állhatatosak, és hogy mi is felismerjük, mire van szükségünk, és ne csak önmagunknak és önmagunkért imádkozunk, hanem tudjunk kérni másoknak és tudjunk imádkozni másokért. Krisztus a mi Urunk által. Ámen.

2019.10.09. szerda, évközi 27. hét 

† EVANGÉLIUM Szent Lukács könyvéből
"Uram, taníts meg minket imádkozni, mint ahogy János is tanította imádkozni tanítványait."  

Elmélkedés az evangéliumhoz: Jézust látják a tanítványok imádkozni. Jézus érdekes módon kezdettől fogva nem hívta magával őket, amikor imádkoztak, mert egy-egy nap után, amikor gyógyított és tanított, a tanítványok lepihentek. Jézus visszavonult imádkozni, mit ahogy a keresztre feszítése előtt is az olajfák hegyén, a tanítványokat magával viszi, de majd ő tovább megy és ott egyedül imádkozik. Valószínű, hogy Jézus imája Istenhez az Atyához annyira személyes volt, hogy lehet a tanítványok nem is értették volna.

A mai evangéliumban, mégis amikor látják Jézust az ima után visszatérni, megkérik, hogy tanítsa meg őket is imádkozni. Jól tudjuk, hogy Jézus a Mi Atyánk imát tanítja meg ami az Egyház legszentebb imája, benne testesül meg az ima tökéletessége, mivel, dicsőít, hálát ad, majd kér, de a kérésben is a legfontosabbat, a mindennapi kenyeret. Ezért is a Mi Atyánk minden ima atyja. Ebben az imában Isten Atyánknak szólítjuk meg, elismerjük a mi Istenünknek, várjuk az ő országát, és mi is ígérjük, hogy a megvalósulásában mi is részt veszünk azzal, hogy megbocsájtunk az ellenünk vétőknek.

Ennél nincs tökéletesebb Ima.

Természetesen azon kell igyekezzünk, hogy személyek kapcsolatunk legyen Istennel, vagyis saját szavaimmal is hasonlót tudjak imáimban megfogalmazni, mint Jézus a Mi Atyánkban, de mindemellett, a jézusi ima megmarad példának előttünk.

Elmélkedés utáni fohász: Mennyei atyánk, szent Fiad a legszemélyesebb imáját megtanította nekünk, hogy mi is meg tudjunk szólítani. Sokszor érezzük, hogy az imának mekkora hatalma van, és érezzük a te jelenlétedet, de néha a lélek sötét éjszakáját is átérezzük, és nagy mélységeket járunk meg. segíts, hogy erőt merítsünk az imában és érezzük, te mindig meghallgatsz minket, a mi urunk Jézus Krisztus a te Fiad által, aki veled és a Szentlélekkel együtt él és uralkodik Isten mindörökkön örökké. Ámen.

2019.10.08. kedd, évközi 27. hét  

† EVANGÉLIUM Szent Lukács könyvéből

Isten feltárta örök tervét Mária előtt, hogy őt választotta a Megváltó anyjának.

Abban az időben:

Elmélkedés az evangéliumhoz: Október nyolcadikán, Magyarok Nagyasszonyát ünnepeljük. Az ünnepet 1896. július 28.-án, XIII Leó pápa engedélyezte. az ünnep azt idézi, hogy Szent István király halála előtt felajánlotta az országot a Boldogságos Szűz Mária oltalmába, így lett Magyarország, Mária országa.

A mai ünnepen, átgondolhatjuk mit jelenthetett Szent István király idejében Mária országának lenni, és mit jelent napjainkban.

Tanulhatunk Máriától is, mert példaként áll előttünk, akár akkor amikor az angyal hírül viszi neki, hogy a Messiásnak lesz az édesanyja, vagy amikor rokonához Erzsébethez siet, hogy őt segítse, vagy amikor a kánai menyegzőn észreveszi, hogy fogy a bor. Tud másokért közbenjárni, de tud sokszor csendben is maradni és figyelni Jézust.

Október hónap a Szűzanya hónapja, rózsafüzért imádkozunk Lorettói litániát imádkozunk, megemlékezve azokról a Máriát megszólító nevekről, amikkel őt illette a nép oly sok éven át.

Tegnap, Rózsafüzér Királynőjének volt az emléknapja, és eszünkbe juthat milyen sok személygépkocsi visszapillantó tükrén függ a rózsafüzér, vagy fiatalok ékszerként hordják a nyakunkban. A rózsafüzér nem amulett és nem is ékszer, hanem imafüzér, és imádkozása alatt Jézus életének titkairól elmélkedünk.

Rózsafüzér királynőjének ünnepe, nem csak az imát, a rózsafüzérre emlékeztet, hanem hogy 1570.-ben, Lepantónál a keresztény Európa a Földközi tengeren legyőzte a törökök hadi flottáját.

Lepantónál is a hitünket és vallásunkat védtük, de oly sok minden lenne, amiért imádkozhatnánk a rózsafüzért és kérhetnénk Mária közbenjárását, akár szeretteinkért, munkatársainkért, önmagunkért.

Elmélkedés utáni fohász: Istenünk, te a Boldogságos Szűz Mária közbenjárására népünket számtalan jótéteménnyel halmoztad el. Szent István, első királyunk rendeléséből Nagyasszonyunknak és pártfogónknak tiszteljük őt a földön. add jóságosan, hogy egykor vele együtt örökké örvendezzünk a mennyben! A mi Urunk, Jézus Krisztus, a te Fiad által, aki veled él és uralkodik a Szentlélekkel egységben, Isten mindörökkön-örökké. Ámen.

2019.10.07. hétfő, évközi 27. hét 

† EVANGÉLIUM Szent Lukács könyvéből

Jézus példabeszédet mond az irgalmas szamaritánusról, és ezzel világítja meg, hogy az idegen ember is felebarátunk

Elmélkedés az evangéliumhoz: Mit tegyek, hogy elnyerjem az örök életet? Kérdezi Jézustól egy törvénytudó. Jézus nem változtatja meg az ószövetségi törvényeket, de az irgalmas szamaritánus történetével az irgalmasságra hívja fel a figyelmünket, vagyis nem elég kerülni a rosszat, meg kell tenni a jót. Egyik alkalommal, amikor az utolsó ítéletről beszél Jézus, az, hogy ki kerül a mennybe és ki kerül a pokolba annak alapján történik, hogy ki volt irgalmas. Éhes voltam és ennem adtatok, szomjas voltam és innom adtatok, ruhátlan voltam és betakartatok, beteg voltam és börtönben sínylődtem és meglátogattatok, idegen voltam és befogadtatok. Ha így nézzük, kicsit újra kell értelmeznünk a gyónásainkat, a lelki tükröket, mert nem csak az elkövetett bűnt kell meggyónjuk, hanem az el nem követett jót, amikor nem tettem meg a jót amit megtehettem volna.

Elmélkedés utáni fohász: Urunk, Jézus Krisztus, a mi legfontosabb kérdésünk is az, hogy mit kell tennünk, hogy örök életünk legyen. A választ tőled már meg is kaptuk, és ezért hálásak vagyunk. Már nem kell keressük merre menjünk, elég csak téged követnünk, téged hallgatnunk. Most már csak annyi van hátra, hogy ezen az úton meg is maradjunk, és soha le ne térjünk róla. Adj nekünk a nélkülözőkre figyelmes és irgalmas szívet, hogy ne csak észrevegyük, de segítségükre is siessünk a rászorulóknak. Ámen.

2019.10.06. vasárnap, évközi 27. vasárnap

† EVANGÉLIUM Szent Lukács könyvéből

Abban az időben az apostolok kérték az Urat: "Növeld bennünk a hitet."Az Úr így válaszolt: "Ha csak akkora hitetek lesz is, mint a mustármag, s azt mondjátok ennek a szederfának: Szakadj ki tövestől és verj gyökeret a tengerben, engedelmeskedik nektek.Melyiktek mondja béresének vagy bojtárjának, amikor a mezőről hazajön: "Gyere ide tüstént és ülj asztalhoz. "Nem ezt mondja-e inkább: "Készíts nekem vacsorát, övezd fel magadat és szolgálj ki, amíg eszem és iszom! Aztán majd ehetsz és ihatsz te is? "S talán megköszöni a szolgának, hogy teljesítette parancsait?Így ti is, amikor megteszitek, amit parancsoltak nektek, mondjátok: haszontalan szolgák vagyunk, hiszen csak kötelességünket teljesítettük."Lk 17,5-10

Elmélkedés az evangéliumhoz: Múlt vasárnap Lukács evangéliumából a gazdag és a szegény lázár történetét olvastuk, ma folytatjuk az evangélium olvasását, amiben, Jézus a tanítványoktól azt kéri, hogy ha testvére vétkezik ellene figyelmeztesse, és ha bánja akkor bocsásson meg neki akár akkor is ha naponta hétszer vétkezik és hétszer kér bocsánatot akkor hétszer bocsáss meg neki. Arról nem beszél Jézus, hogy mi van ha nem bánja aki vétkezik és nem kér bocsánatot. Ez kicsit hasonló a szentgyónáshoz, hisz ott is megvalljuk bűneinket, és ha bánjuk és bocsánatot kérünk, akkor ugye azt valljuk, hogy Isten is megbocsájt, akár ha naponta hétszer is térünk vissza ugyan azokkal a bűnökkel. Ezért olyan fontos, hogy ismerjük gyengeségeinket, bűneinket, és nem az tartson vissza minket a megvallásától, hogy mióta küzdök vele és mióta ugyan ezek a bűneim, hanem inkább bánjam meg és kérjek bocsánatot, és higgyem hogy Isten mindannyiszor meg is bocsájtja.

Ezért is kérhették a tanítványok Jézustól, hogy erősítse hitüket, mert, hogy ezt el tudjuk fogadni igen is szükség van hitre. Jézus azonban nem azt mondja, hogy jó, erősíteni fogom a hiteteket, de azt sem mondja, hogy nincs hitetek, hanem azt mondja, ha akkora volna a hitetek mint a mustármag, akkor hitetekkel hegyeket tudnátok megmozgatni.

Hitre volt szükség ahhoz is, hogy a tanítványok Jézus szavára kövessék, hitre volt szüksége Péternek, amikor meglátta a vízen járni Jézust és elindult felé, de a hit hiánya vagy gyengesége miatt kezdett el süllyedni. Ezért, ha már kis hitünk is van, az már hegyeket mozgat meg és megváltoztatja az életünket. Hitték a betegek is hogy meggyógyulhatnak és Tamás is hitt, de neki szükséges volt, hogy érintse Jézus sebeit.

Hitre nem csak Jézus korában volt szükség az embereknek, hanem nekünk is szükségünk van rá. Ahogy Péter hite is erős volt és járt a vízen, míg Jézusra tekintett, úgy a mi hitünk is erős míg Jézusra tekintünk. Azonban, a hullámok, csapkodták Pétert, mire ő szemét Jézusról levette és elkezdte a körülötte lévő hullámokat nézni és ettől megijedt, és nyomban süllyedni kezdett. Az élet gondjai és bajai olyanok, mint ezek a hullámok. Míg nincs nagy gond, addig könnyebb kereszténynek lenni, de amikor jönnek a gondok, akkor vajon továbbra is tudok Jézusra nézni és hinni benne, hogy nem lesz semmi gond? Vagy talán, mint Péter, amikor megijed és elkezd süllyedni, felkiált, Uram ments meg...., majd Jézus megfogja a kezét és kiemeli a vízből. Amikor mi is Jézusról a tekintetünket a gondok és bajok felé irányítjuk, megfeledkezünk arról, hogy Jézus ott van és csak a gondokra összpontosítunk, míg el nem kezdünk süllyedni. Jézus lesz az, aki kiemelhet belőle.

Kérjük mi is a tanítványokkal, hogy Jézus először adjon hitet, majd erősítse belé vetett hitünket.

Elmélkedés utáni fohász: Mindenható, örök Isten, növeld bennünk a hitet, a reményt és a szeretetet! Add, hogy szeressük, amit parancsolsz, és segíts, hogy elnyerjük, amit ígérsz. A mi Urunk, Jézus Krisztus, a te Fiad által, aki veled él és uralkodik a Szentlélekkel egységben, Isten mindörökkön -örökké. Ámen

2019.10.05. szombat, évközi 26. hét   

† EVANGÉLIUM Szent Lukács könyvéből
Az apostoli munka jutalma: öröm a Szentlélekben

A hetvenkét tanítvány, akiket Jézus az evangélium hirdetésére küldött, nagy örömmel tért vissza. "Uram - mondták Jézusnak -, a te nevedre még a gonosz lelkek is engedelmeskedtek nekünk." Ő így válaszolt: "Láttam a sátánt: mint a villám, úgy bukott le az égből. Hatalmat adtam nektek, hogy kígyókon és skorpiókon járjatok, hogy minden ellenséges erőn úrrá legyetek: Semmi sem fog ártani nektek.Mindazonáltal ne annak örüljetek, hogy a gonosz lelkek engedelmeskedtek nektek. Inkább annak örüljetek, hogy nevetek föl van írva a mennyben."Abban az órában Jézus felujjongott a Szentlélekben, és így imádkozott: "Magasztallak téged, Atyám, ég és föld Ura, mivel elrejtetted ezeket a bölcsek és az okosak elől, és feltártad az egyszerűeknek, így van ez, Atyám, mert így tetszett neked.Az Atya mindent átadott nekem. Senki más nem ismeri a Fiút, csak az Atya, és az Atyát sem ismeri más, csak a Fiú, és az, akinek a Fiú ki akarja nyilatkoztatni."Jézus azután tanítványaihoz fordult, és így szólt: "Boldog az a szem, amely látja, amit ti láttok. Mondom nektek: Sok próféta és király szerette volna látni, amit ti láttok, de nem látta; szerette volna hallani, amit ti hallotok, de nem hallotta."Lk 10,17-24

Elmélkedés az evangéliumhoz: Jézus, amikor a hetvenkét tanítványt küldi, hatalmat ad nekik, hogy "minden ellenséges erőn úrrá legyenek." Amikor a tanítványok visszatérnek, örömmel mesélik Jézusnak, hogy mi mindent tettek, hogy a gonosz lelkek is engedelmeskedtek neki. Jézus azzal csitítja őket, hogy az evangélium hirdetői, ne ennek a hatalomnak örüljenek, hanem, hogy tetteikért nevük fel van írva a mennyben és ezért fognak jutalmat kapni. A tanítványok be kell ismerjék, hogy Jézus nélkül semmit nem tehettek volna, tőle kapták a hatalmat mindahhoz amit megtehettek.

Jézus tanítványai küldetésének végső győzelmét is látja, amikor azt mondja, hogy látta amint a sátán mint villám bukott le az égből, és ezért ad hálát az Atyának, hogy az egyszerű emberek kis csoportjával mekkora dicsőséget lehet elérni.

Ebből látjuk mi is, hogy Jézus küldetése nélkül mi emberek ha elindulunk és saját erőnkből hirdetnénk Isten országát, nem jutnánk előre, szükségünk van Jézusra, arra, hogy ő küldjön és ő adjon hozzá erőt is.

A küldetést nekünk is folytatni kell, de mi se a magunk erejében bízva tegyük, hanem imádkozzunk érte, hogy Jézus megmutassa, merre menjünk, és mit mondjunk.

Elmélkedés utáni fohász: Urunk, Jézus Krisztus, te választottad ki tanítványaidat és te adtál nekik erőt és hatalmat a küldetésük beteljesítésében. Segíts minket is, hogy felismerjük mi az, amire meghívsz minket és adj erőt hozzá, hogy a te dicsőségedre meg is tudjuk tenni. Ámen

2019.10.04. péntek, évközi 26. hét  

† EVANGÉLIUM Szent Lukács könyvéből
Jézus jajt kiált azokra, akiket elvakított a gőg, és elutasították az evangélium üzenetét.

Jézus egy alkalommal így szólt tanítványai előtt: "Jaj, neked, Korozain! Jaj, neked, Betszaida! Ha a pogány Tiruszban és Szidonban történtek volna azok a csodák, amelyek nálatok történtek, már rég szőrzsákban és hamuban tartottak volna bűnbánatot. Ezért Tirusznak és Szidonnak tűrhetőbb sorsa lesz az ítéleten, mint nektek. És te Kafarnaum? Vajon az égig emelkedel? Egészen az alvilágig fogsz süllyedni." Majd így folytatta: "Aki titeket hallgat, engem hallgat; és aki titeket megvet, engem vet meg. Aki pedig engem megvet, azt veti meg, aki küldött engem." Lk 10,13-16

Elmélkedés az evangéliumhoz: Jézust, tanító útja során nem csak sikerek és örömök kísérték, hanem volt sok visszautasítás, meg nem értés is és erre igyekszik a tanítványokat is felkészíteni, mert amikor a hetvenkét tanítványt elküldi, akkor mondja is nekik, hogy úgy küldi őket, mint bárányokat a farkasok közé.

Jézus, említést tesz arról is, hogy nem fogják őket mindenhol szívesen fogadni, de ne essenek kétségbe, hanem menjenek tovább oda ahol majd szívesen és örömmel fogják őket fogadni és hallgatni. Jézus három várost is említ példának, mégpedig Korozaint, Betszaidát és Kafarnaumot, ahol sok csodát tett, de az emberek mégsem tértek meg. Amikor az emberek látták a gyógyulásokat akkor elcsodálkoztak, de megtérésig nem jutottak. Jézus egy nagyon fontos buzdítással bocsájtja el a tanítványokat, amikor azt mondja nekik: " aki titeket hallgat, engem hallgat, és aki titeket elutasít, engem utasít el. aki pedig engem elutasít, azt utasítja el, aki engem küldött." Jézusnak ezek a szavai a küldötteknek erőt és bátorságot ad, de a hallgatóságnak felelősséget, hogy a tanításban Isten igéjét meghallják.

Elmélkedés utáni fohász: Mennyei Atyánk, dicsőítünk téged, amiért országának örömhírét Jézus által kinyilvánítottad mindenkinek és nem titkoltad el, hogy elérkezett hozzánk. Segíts, hogy megértsük, és bűnbánatot tartva, újjászülessünk, ugyanazon Jézus Krisztus által, aki veled él és uralkodik a Szentlélekkel egységben, Isten mindörökkön örökké. Ámen.

2019.10.03. csütörtök, évközi 26. hét 

† EVANGÉLIUM Szent Lukács könyvéből
Jézus apostoli munkára küldi a hetvenkét tanítványt.

Elmélkedés az evangéliumhoz: A hetvenkét tanítvány küldetéséről hallottunk a mai evangéliumban, ami leginkább azt mutatja be, hogy Jézus miként indította útra őket a hithirdető munkájukban, hogy mit tartott fontosnak. Jó lenne tudni, hogy a mai világban Jézus, hogy küldené a tanítványait. A tanítványokat Jézus üres kézzel és üres zsebbel küldi, de van valamijük, ami a világnak nincs, békesség. Nem az a békesség, ami a háborúk hiánya, hanem egy lelki béke, mint amikor Jézus és a tanítványok egy csónakban a vízen haladnak előre, de egyszerre nagy vihar kerekedik, a hajót dobálják a hullámok, a tanítványok kétségbe vannak esve, de Jézus alszik a csónak végében, nincs miért aggódjon. Jézus feltámadása után is azt mondja a tanítványoknak, hogy békesség. Ezt a békét kínálja először Jézus, aki ezt be tudja fogadni, az be fogja fogadni az evangélium örömhírét is. A mi életünk is zsúfolt, ha minden percünk be van táblázva, ha nem jut időn semmire, akkor békesség sem nagyon lesz és e nélkül Isten igéjét is nehéz meghallani. Törekedjünk kis csendre, békére, hogy meghalljuk, mit üzen Isten.

Elmélkedés utáni fohász: Urunk Jézus Krisztus, az életünk zsúfolt, lehet sokszor mondunk mi is nemet a hívásodra, és biztos van amikor meg sem halljuk, de olyan jó lenne ha ez változna. Szólíts meg minket is és küldj, mint tanítványaidat, hogy hírül vigyük az evangélium üzenetét. Napjainkban már nem nagyon lehet úgy indulni, mint kétezer évvel ezelőtt, ezért mutass új utakat, új lehetőségeket, hogy a távollévők is hallják az evangéliumot. Ámen.

2019.10.02. szerda, évközi 26. hét

† EVANGÉLIUM Szent Lukács könyvéből
Kövess engem!

Elmélkedés az evangéliumhoz: Az evangéliumban folytatódik Jézus útja Jeruzsálem felé a tanítványokkal. Még most is vannak, akik megszólítják, és szeretnék követni őt. Meglátják és magukkal ragadja őket Jézus. A hirtelen fellángolás nem tart sokáig, elég egy kisebb vagy nagyobb nehézség és szertefoszlik az egész.

A mai evangéliumban három személyről és három akadályról hallunk, ami megnehezíti a döntésünket, hogy Jézust kövessük.

Az első, annak ellenére, hogy azt mondja követi Jézust bárhová is megy, amikor Jézus azt mondja, hogy még egy hely sincs ahová fejét lehajthatná, az első lelkes követő elmarad. A biztonság mindannyiunk számára fontos, de van, hogy ezt a biztonságot el kell engednünk, hogy valami többet kapjunk.

A másodikat már Jézus hívja, hogy kövesse, de ő időt kér, hogy halott apját eltemesse, míg a harmadik is arra hivatkozik, hogy követné Jézust, de el szeretne búcsúzni a családjától. Evilági kötelességeit szeretné rendezni, aztán Jézust követni. Hányszor tervezzük meg, hogy imádkozunk, esetleg elmegyünk vasárnapi szentmisére, aztán , valami közbe jön, fontosabbnak tűnik, és talán észre sem vesszük, de mi is nemet mondunk ezáltal.

A harmadiknál a családtól való elszakadás jelent gondot.

Mindhárman vágynak követni Jézust, kicsit el is gondolkodnak rajta, de ez épp elég ahhoz, hogy ők megálljanak, Jézus meg tovább menjen.

Néha a mi életünkben is a döntéseinket azért nem hozzuk meg, vagy nem hozzuk meg időben, mert felsorakoztatjuk a lehetőségeket és az élet meg elmegy mellettünk.

Elmélkedés utáni fohász: Urunk, Jézus Krisztus! Te sokakat hívtál, hogy kövessenek téged, de nagyon sok minden visszatartotta őket. Most is hívsz embereket, hogy kövessenek és a kifogások gyakran ugyanazok, mint voltak kétezer évvel ezelőtt. Nem érezzük a követésed fontosságát, ezért is gondolkodunk sokat, aztán a hívásod is lassan elcsendesedik, míg egyszer csak nem is halljuk tovább. Hálát adunk azért, mert hívsz, hogy kövessünk, és kérünk, adj erőt, hogy melletted dönthessünk. Ámen.

2019.10.01. kedd, évközi 26. hét

† EVANGÉLIUM Szent Lukács könyvéből
Jézus elítéli a bosszúálló lelkületet.

Amikor már közel voltak Jézus szenvedésének és megdicsőülésének napjai, elhatározta, hogy Jeruzsálembe megy. Követeket küldött maga előtt. Ezek elindultak, betértek a szamaritánusok egyik falujába, hogy szállást készítsenek neki. De azok nem fogadták be Jézust, mert Jeruzsálembe tartott.Ennek láttán a tanítványok, Jakab és János felháborodtak: "Uram, akarod-e, hogy lehívjuk az égből a villámot, hadd pusztítsa el őket?" De ő hozzájuk fordult és megfeddte őket: "Nem tudjátok, hogy milyen lelkület van bennetek. Az Emberfia nem azért jött, hogy az embereket elpusztítsa, hanem hogy megmentse." Ezután másik faluba mentek. Lk 9,51-56

Elmélkedés az evangéliumhoz: Jézus Jeruzsálembe indul, utolsó útjára, ahol elfogják, és keresztre feszítik. Az út, hasonló mint a születése előtti idő, senki nem fogadja be, sehol nincs számára hely. Ahogy Betlehembe nem volt hely Jézus számára, úgy most sincs, aki befogadja. Annak idején Mária és József ezt elfogadták, nem zúgolódtak miatta, hanem egy istállóban kerestek szállást éjszakára.

A tanítványok már nem ilyen megértők, ők mérgesek lesznek és le akarnak az ég villámaival csapni az emberekre, de Jézus nyugtatja őket, holott Jézust tagadták meg és Jézus az aki életét adni készül értünk, mindannyiunkért.

Ebben az evangéliumi részben látjuk, hogy még mindig mekkora különbség van az apostolok gondolkodása és Jézusé közt. Amikor az apostolok odacsaptak volna, Jézus még mindig békés, türelmes, és megbocsájtó, habár ő készül a kereszthalálra.

"Az Emberfia nem azért jött, hogy az embereket elpusztítsa, hanem, hogy megmentse."

Elmélkedés utáni fohász : Istenünk, te megnyitod országodat az alázatosak és a kicsinyek előtt, hiszen tanítványaidat is erre tanítottad. Add, hogy megértsük, hogy te azért jöttél, hogy megmentsd az emberiséget és nem azért, hogy elítéld, ezért segíts benne, hogy mi se ítéljük el egymást, hanem meglássuk egymásban a te szerető arcodat. Ámen.

2019.09.30. hétfő, évközi 26. hét 

† EVANGÉLIUM Szent Lukács könyvéből
Jézus szemében a szolgáló szeretet teszi naggyá az embert.

Egyszer az a kérdés merült fel a tanítványok között, hogy ki a legnagyobb közülük.
Mivel Jézus ismerte szívük gondolatait, odahívott egy gyermeket, maga mellé állította, és így szólt tanítványaihoz: "Aki befogadja ezt a gyermeket az én nevemben, engem fogad be. Aki pedig engem befogad, azt fogadja be, aki engem küldött. Mert aki a legkisebb köztetek, az a legnagyobb."Ekkor János vette át a szót: "Mester, láttunk valakit, aki ördögöt űzött ki a te nevedben. Megtiltottuk neki, mert nem követ téged velünk együtt." Jézus így válaszolt: "Ne tiltsátok meg, mert aki nincs ellenetek, az veletek van." Lk 9,46-50

Elmélkedés az evangéliumhoz: Jézus tanítása mindig figyelemreméltó, akkor is amikor a farizeusokat és írástudókat tanítja, de akkor is amikor a tanítványokat, az apostolokat. Amikor a tanítványok arról vitatkoznak, hogy ki a nagyobb közülük, akkor Jézus nem szidja össze őket, és azt sem mondja, hogy többet vár tőlük, egyszerűen csak azt mondja, hogy aki a legkisebb köztetek az a legnagyobb. Magyarázhatna, prédikálhatna, de nem teszi. Vagy, mert olyan tapintatos, hogy nem akarta ezt a tanítványok szemére vetni, vagy azért, hogy maguktól jöjjenek rá, hogy hol hibáztak és akkor ebből tanulhassanak.

Sajnos, mi már könnyebben szólunk bele mások életébe, ha úgy gondoljuk, hogy valamit rosszul csinál, és van, hogy mindezt elég tapintatlanul tesszük, ezt még nekünk is tanulnunk kell.

Tudjunk úgy szólni, hogy mást ne sértsünk meg vele, és tudjunk úgy beszélni és tanácsot adni, hogy elgondolkozzanak rajta.

Elmélkedés utáni fohász: Urunk, Jézus Krisztus, hálát adunk neked, amiért olyan bölcsen tanítasz minket az örök élet felé vezető úton. Nekünk nincs mindig ennyi türelmünk sem önmagunk sem egymás iránt, ezért kérünk, hogy adj nekünk bölcsességet, hogy a ránk bízottakat támogatni tudjuk, és úgy tanítjuk egymást, ahogy te tanítottál minket. Most és mindörökkön örökké. Ámen.

2019.09.29. vasárnap, évközi 26. vasárnap

† EVANGÉLIUM Szent Lukács könyvéből
A szívtelen gazdag elnyeri méltó büntetését, a szegény Lázár pedig üdvözül.

Elmélkedés az evangéliumhoz: Az egyik japán egyetemen a professzornak a fülébe jutott, hogy egyik tanítványa megkeresztelkedet. Megkérdezte tőle: - Mondja csak, igaz-e, hogy maguk, keresztények, a Bibliát Isten szavának tartják? - Igen, tanár úr! - Mikor vette utoljára kezébe a Szentírást? - érdeklődött tovább a professzor. - Van már vagy négy hónapja! - felelte kissé zavartan az egyetemista. - Szégyellje magát, fiam! Ha én hinni tudnék abban, hogy létezik egy könyv, amelyben az én Istenem beszél hozzám, naponta elmerülnék az olvasásában, hogy Istennel találkozzam, egyre inkább megismerje és megszeressem Őt. Gondolkodjunk csak el azon mi is, hogy mi mikor vettük kezünkbe, mikor olvastuk utoljára Szentírást? Vajon a szóban forgó professzor minket is elmarasztalna?

Kedves Testvéreim! Szentírás vasárnapja van, ilyenkor kicsit mindannyian magunkba nézünk, és feltesszük magunknak azt a kérdést, amit a történetben a professzor tett fel a tanítványának: Mikor vettem utoljára kezembe a Szentírást?

Ha a Szentírás Isten szava, az Ő önkinyilatkozatása, ezért azt hiszem, mindennapi olvasmányunk kéne, hogy legyen. A Szentírásban megtalálunk mindent, amire az életünkben szükségünk van örömünkben, bánatunkban egyaránt, és megtaláljuk az útmutatást az örök élet fel.

A mai evangéliumban is egy történetet hallunk, amit Jézus mond el, egy gazdagról, akinek mindene megvan, bíborba öltözködik, eszik és iszik, semmi gondja az életben, és a történetben szó van egy szegényről is, aki tele van sebekkel, aki ott koldul a gazdag kapujában, de semmit nem kap. Ezt követően, egy időbeli ugrás következik, mert azt mondja Jézus, hogy meghalnak mindketten. A gazdag a pokolba kerül a szegény meg a mennybe.

Elgondolkodtató a két személy élete, hogy miért is kerülhetett a gazdag a pokolba és a szegény a mennybe. Amikor kínjai közt a gazdag felkiált Ábrahámhoz, hogy küldje el Lázárt hogy enyhítse fájdalmát, legalább azzal, hogy ujját vízbe mártva enyhíti szenvedéseit, akkor Ábrahám arra figyelmezteti, hogy emlékezzen csak vissza az életére, hogy ott mennyi jóban volt része, és Lázár pedig mennyit nélkülözött és szenvedett. A gazdag életében nem vette észre a nélkülözőt, ő evett, ivott, más nem érdekelte, senkin nem akart segíteni, és emiatt kerül a pokolba, míg Lázár csak azért mert szegény volt és beteg ettől még nem juthatott volna a mennybe, hanem inkább azért mert türelemmel viselte szenvedéseit, bízva az örök életben.

Szent Jeromos bibliafordító, így buzdít: "szeresd a Szentírást, és az Örök Bölcsesség szeretni fog téged. Szeresd és szolgálni fog téged, becsüld és karjaiba fog zárni".

Arany János mondotta egy alkalommal: "Vidd a Bibliát házadba, és beviszed vele a férj szeretetét, a feleség hűségét, a gyermek engedelmességét, megenyhíted a család baját és megszaporítod a család örömét".

Elmélkedés utáni fohász

Istenünk, te leginkább, azzal mutatod meg mindenhatóságodat, hogy könyörületes és irgalmas vagy hozzánk. Áraszd reánk szüntelen kegyelmedet, hogy teljes odaadással törekedjünk az örök boldogságra, amelyet megígértél! A mi Urunk, Jézus Krisztus, a te Fia által, aki veled él és uralkodik a Szentlélekkel egységben, Isten mindörökkön-örökké. Ámen

2019.09.28. szombat, Évközi 25. hét     

† EVANGÉLIUM Szent Lukács könyvéből
Jézus újból megjövendöli szenvedését.

Elmélkedés az evangéliumhoz: Jézus újra szenvedéseiről beszél a tanítványoknak, miután egy démont űz ki egy megszállott fiúból. A tanítványok meg csak hallgatnak, senki semmit nem mer kérdezni.

A szenvedésekkel kapcsolatban mi is szinte mindig értelmetlenül állunk. Van aki a szenvedéseket erős hittel viseli, mások meg összetörnek alatta. Sokan viszont megkérdezik, hogy miért? A tanítványok előtt is rejtve voltak Jézus szenvedéseinek értelme, hogy miért kell az emberek kezére kerüljön és miért kell szenvedjen. Ők inkább azon vitatkoznak, hogy ki lehet köztük a nagyobb. Jézus erre azt mondja, hogy az a legnagyobb, aki mindenkinek a szolgája.

Mennyire más érték, mint amit a világ képvisel, de ha belegondolunk, ha tudsz szolgálni, és másokért élni, akkor neked is megváltozik az értékrended. A szentek nem csak szolgálni tudtak és életüket adni másokért, esetleg hitük megvallásáért, de ők a szenvedéseket is örömmel fogadták.

Igyekezzünk másokat szolgálni, vagyis másokért élni, másokért tenni, nem csak mindig saját érdekeimet nézni, és ha netán ennek ellenére még szenvedések is megtalálnak, nézzek előre, hamarosan minden a helyére kerül, minden értelmet nyer, mint Krisztus szenvedése is a kereszten.

Elmélkedés utáni fohász

Urunk, Jézus Krisztus, az apostolok sem értették eleinte, hogy te miért szolgálsz és miért vállalod a szenvedéseket. Mi sem értjük sokszor, hogy miért van szenvedés az életünkben, ezért menekülünk előle, de a szenvedés mindenhol megtalál. Adj nekünk türelmet, hogy el tudjuk szenvedéseinket viselni, és tudjunk másokat alázatosan szolgálni. Ámen.

2019.09.27. péntek, Évközi 25. hét    

† EVANGÉLIUM Szent Máté könyvéből
Az aratnivaló sok, de a munkás kevés.

Elmélkedés az evangéliumhoz: Aratnivaló sok, de a munkás kevés, halljuk a mai evangéliumban, Páli szent Vince ünnepén. Jézus végig néz az embereken, megesik rajtuk a szíve, mert olyanok voltak, mint a pásztor nélküli juhok, elcsigázottak, kimerültek, látja rajtuk a bizonytalanságot, félelmet, nem tudják kit is kövessenek, kire bízzák az életüket, merre menjenek. Jézus ezért, magát jó pásztornak hívja, aki ismeri juhait és juhai is ismerik és hallgatnak szavára.

Mindannyiunk életében azért akadnak pillanatok, amikor elbizonytalanodunk, amikor telve vagyunk félelemmel, amikor kimerülünk.

Jézus azt kínálja fel, hogy őt keressük, nála keressünk oltalmat. "Jöjjetek hozzám mindnyájan, akik fáradtak vagytok, és terhek alatt görnyedtek: én felüdítlek titeket! Vegyétek magatokra igámat, és tanuljatok tőlem, mert én szelíd vagyok és alázatos szívű - és nyugalmat talál lelketek. Mert az én igám édes, s az én terhem könnyű." Mt 11, 28-30

A mai evangéliumban, az kéri a tanítványoktól, hogy imádkozzanak Istenhez, hogy küldjön munkásokat, mert sok az aratnivaló. Jézus minket akar felhasználni, hogy terjedjen az evangélium, hogy a csüggedt szívűek meghallják az evangélium örömhírét. Imádkozzunk tehát Istenhez munkásokért, akik örömmel és fáradtságot nem kímélve dolgoznak az Úr szőlőjében.

Elmélkedés utáni fohász

Urunk, Jézus Krisztus, szükségünk van jó lelki pásztorokra, akik nem sajnálják az időt és a fáradtságot, hogy megismerjék az utat, ami hozzád vezet és ha megismerték akkor másokat is elvezessenek hozzád. Adj nekik fáradhatatlan erőt a szent szolgálatra és erős hitet, Krisztus a mi urunk által aki veled és a Szentlélekkel él és uralkodik, Isten mindörökkön örökké. Ámen.

2019.09.26. csütörtök, Évközi 25. hét   

†EVANGÉLIUM Szent Lukács könyvéből
Heródes Antipászt - aki megölette Keresztelő Jánost - nyugtalanítják a Jézusról kapott hírek.

Elmélkedés az evangéliumhoz: Jézus, amikor megkérdezte tanítványait, hogy kinek ia tartják őt az emberek, a válaszokból rájöhetett, hogy bizonytalanok Jézus személyéve kapcsolatban. Jézus személye volt, akit megnyugtatott, mások viszont nyugtalansággal tölt el.

Akik keresték Jézust, azok megtalálták, akik viszont csak bizonyságot akartak, mint Heródes is, azok kétségek közt maradtak. Jézus senkinek nem bizonygatta, hogy ő Isten Fia, erre a hitre el kellett jutni, de ahhoz nem követelőzéssel és paranccsal lehetett.

Ha mi is azt kérjük, hogy először Isten álljon elénk, bizonyítsa létét és akkor hinni fogunk, akkor azt hiszem sok csalódásban lesz részünk.

Mennyei Atyánk, minket is néha megkísért a gondolat, hogy bizonyítékot kérjünk, hogy mellettünk vagy, hogy számíthatunk rád, de mindig, amikor ezeket megtapasztaljuk mélységes hála és szeretet tölt el irántad. Jó lenne mindig ebben a hálában és szeretetben megmaradni, hogy az Istent kereső világban utat tudjunk mutatni a bizonytalan testvéreinknek. Ámen.

2019.09.25. szerda, Évközi 25. hét    

† EVANGÉLIUM Szent Lukács könyvéből
Jézus önálló apostoli munkára küldi tizenkét tanítványát.

Elmélkedés az evangéliumhoz: Miután Jézus meghívta a tanítványokat és azok követték, hallhatták tanítását, látták gyógyításait, ezért Jézus őket is küldi kettesével, de előtte erőt és hatalmat ad nekik démonok fölött és a betegek gyógyítására.

A tanítványok tehát tudták, hogy nekik is hatalmuk lesz a démonokat kiűzni és hatalmuk lesz arra is, hogy betegeket meggyógyítsanak, de vajon milyen lehetett, amikor először találkoztak megszállottal, vagy először tették rá a kezüket egy betegre, hogy meggyógyuljon. Amikor azonban visszatérnek, örömmel mesélik mindazokat, amiket tettek. Jézus később azt is mondja, hogy aki hisz még nagyobb dolgokat tehet mint ő. Ilyenkor leginkább a hitünket kell megvizsgáljuk, mert melyikünk áll oda, hogy valakiből az ördögöt kiűzze, vagy, hogy rátegye a kezét egy betegre, hogy az meggyógyuljon. Ebből lehet megtudni, hogy mekkora is a hitünk, vagy van e egyáltalán hitünk, mert lehet, hogy kimondjuk, hogy igen hiszem, hogy van Isten, de .... .

Azért nem hagyhatjuk figyelmen kívül azt sem, hogy Jézus, úgy bocsájtja el a tanítványokat, hogy ne vigyenek magukkal semmit, se botot, se tarisznyát, se pénzt, semmit, ami biztonságot adhatna neki, mintha Jézus csak azt akarná, hogy teljesen hagyatkozzanak Istenre, és persze az emberek jóságára és befogadására, mert azt is tanácsolja, hogy ha valahol nem fogadnak be, menjetek tovább.

Hithirdetőnek, hitoktatónak, papnak lenni egyre nagyobb kihívás, hogy taníts hitre valakit, akinek teljesen csukva a szíve, a füle mindenféle tanítás felé. Azzal próbálkozunk, hogy döngetjük a kapukat és megpróbáljuk rá erőszakolni a hit ismeretet, de végül is be kell ismerjük, hogy ha nem vonzza az Atya, akkor hiába is erőlködünk, akkor nekünk is tovább kéne lépni és hirdetni ott ahol befogadják.

Mennyei Atyánk, szent Fiad hálát adott, hogy a menynek országának titkait a kicsinyeknek és a szegényeknek nyilatkoztattad ki és a bölcseknek és okosaknak nem. Segítsd a hitoktatók munkáját, elsősorban azzal, hogy mi is kitudjuk Jézusnak ezeket a szavait mondani, minden nap amikor tanítani indulnak és minden este amikor hazaérkeznek, hogy hálát adhassanak azokért akik befogadják a tanítást és el tudják fogadni azt is amikor nem. Mi is dicsőítünk Jézussal, aki veled és uralkodik a Szentlélekkel egységben, Isten mindörökkön örökké. Ámen.

2019.09.24. kedd, Évközi 25. hét   

† EVANGÉLIUM Szent Máté könyvéből
Ne féljetek azoktól, akik megölik a testet!

Ma, Szent Gellért püspök és vértanú ünnepe van.

Szent Gellért, Velencében született 980 körül. Kisgyermek volt, mikor szülei a Szent György szigetre vitték, mivel úgy látszott, hogy fiúk, György meghal. Fogadalmat tettek, hogy ha a gyermek a sziget bencés szerzetesek imáira meggyógyul, akkor Istennek fogják szentelni és a monostorban hagyják a szerzeteseknél. A gyermek felgyógyult, így ott maradt a bencéseknél, akik bevezették a Szent Benedek rendjének lelki életébe. A Gellért nevet édesapja iránti tiszteletből vette fel, akik szentföldi zarándokútja során meghalt.

Gellért 1015.-ben két társával Zadar felé vették útjukat, mivel a Szentföldre szerettek volna eljutni, de a vihar Isztria felé sodorta őket. Kényszerpihenőjük közben, Gaudentius pannonhalmi apát meghívta Gellértet Magyarországra, hogy segítsen neki térítő munkájában és kolostorok alapításában.

1015. május 3.-án érkezett Gellért Pécsre, Mór püspökhöz, majd Székesfehérvárra István királyhoz, aki meg is bízta fia Imre nevelésével, aki akkor nyolc éves volt. Gellért, hét évig nevelte és tanította Imre herceget, majd elvonult Bakonybélbe remetéskedni.

1028.-ig maradt a monostor csendjében, majd István király rábízta a Csanádi egyházmegye megszervezését.

Szent István halála után, Gellért a lázadók kezére került és a később róla elnevezett Kelen-hegy sziklájáról letaszították. Holttestét a pesti Boldogasszony templomba temették el, később átszállították Csanádra.

Szent László király uralkodása idején 1083.-ban avatták szentté Szent István királlyal és Imre herceggel.

Istenünk, te a vértanúság győzelmével koronáztad és a halhatatlanság dicsőségével övezted Szent Gellért püspököt. Engedd jóságosan, hogy akinek emlékét áhítatos lélekkel ünnepeljük itt a földön, annak örök oltalma védelmezzen a mennyben. A mi urunk, Jézus Krisztus, a te Fiad által, aki veled él és uralkodik a Szentlélekkel egységben, Isten mindörökkön-örökké. Ámen.

2019.09.23. hétfő, Évközi 25. hét  

† EVANGÉLIUM Szent Lukács könyvéből
A keresztény ember hivatása az, hogy világítson másoknak.

Jézus egyszer így beszélt tanítványaihoz:

Elmélkedés az evangéliumhoz: A ami evangéliumban Jézus titkokról beszél ami ki fog derülni, és lámpásról amit feltesznek a tartóra, hogy világítson.

Mindenkinek vannak titkaik, szokták mondani, de most nem a mi titkainkról van szó, hanem Isten országának titkairól, vagyis ami eddig titok volt és el volt rejtve, most már nem az. Ez nagyon jó jel, mindent megtudhatunk Isten országáról, semmi sincs elrejtve, de mi kell hozzá még? Figyelem.

Ezért mondja Jézus, ügyeljetek, hát, hogy milyen figyelemmel hallgattok, de van, hogy egy-egy tanítás után azt mondja, akinek füle van a hallásra hallja meg. A hallás és a meghallás nagyon fontos. Ha valaki beszél neked Isten országáról, de nem érdekel, vagy nem figyelsz, akkor nem fogsz belőle semmit megérteni, ezért hát, hallgassuk mindig figyelemmel Jézus szavait. Jézus tanítása olyan mint a fény, mint a lámpa, bevilágítja a helyiséget, vagyis akiben Jézus szava él, az nem él sötétségben, életét Jézus tanítása szerint fogja élni, és nem azért keresi Jézust és a tanítását, hogy amikor megtalálja akkor elrejtse. Végezetül az utolsó mondat, hogy "akinek van, annak még adnak akinek pedig nincs az még azt is elveszíti, amiről azt vélte, hogy az övé." Minél inkább keresed Jézust és minél inkább megismered, annál jobban fogsz vágyni, hogy még közelebb kerülj hozzá, és még többet tudj meg róla és vannak akik elveszítik azt a kis vágyukat is, hogy megismerjék Jézust és a tanítását, mert nem volt vágy mellette, nem keresték Jézust és nem hallgatták figyelemmel, így egy idő után, elveszítik azt a keveset is amijük volt.

Nem mindegy, milyen hittel és figyelemmel hallgatjuk Jézus tanítását.

Istenünk, te lámpát gyújtasz szívünkbe és vágyat keltesz Jézus tanításának hallgatására, keresésére. Add, hogy soha ne aludjon ki ez a láng, hanem egyre nagyobb lánggal égjen és ne engedd, hogy semmi más kiolthassa, vagy gyengíthesse ezt a szeretetünket és vágyunkat Jézus iránt és a mennyek országának titka iránt. Ámen.

2019.09.22. vasárnap, Évközi 25. vasárnap    

† EVANGÉLIUM Szent Lukács könyvéből
Okosan használjuk fel a ránk bízott javakat!

Elmélkedés az evangéliumhoz: Az olvasmányban Ámosz próféta, korának csalóit ostorozza, akik kihasználják a szegényt, meghamisítják a mérleget, emelik az árakat, mert tudják, hogy a szegény rájuk van szorulva. A gazdagok, sokszor már azt sem tudják, hogy miből szerezzenek még maguknak pénzt, minél több pénzt, bárkin átgázolnak akár családokat is tönkre tesznek, munkásaikat agyon dolgoztatják, a bérüket meg késleltetik. Talán a gazdagok ezt észre sem veszik, ügyeskedésnek tartják, hogy minden a kezükben van, mindenről ők döntenek, de Isten azt mondja a mai olvasmányban: "Sose felejtem el egyetlen tettüket sem." Lehet még most jól megy, de egyszer számot kell majd adj Isten előtt, hogy hogyan gazdálkodtál, kiket tapostál el és a szegények és nélkülözők kihasználása Istenhez kiált. Lehet, most félvállról veszed, de Isten színe előtt, hidd el, bánni fogod, hogy az életedet csak a pénz megszerzésére használtad.

A mai evangéliumban a sáfárt, az intézőt, bevádolják uránál, hogy tékozolja vagyonát, vagyis nem vigyáz rá, nem helyesen kezeli, erre a gazda az intézőjét elbocsájtja. Az intéző, beismeri magának, hogy a munkához nem ért, koldulni meg szégyell, ezért a gazdáját még jobban megkárosítja amikor az adósoknak meghamisítja az adóslevelüket. Abban bízik az intéző, hogy ura vagyonából, barátokat szerezhet magának.

Ami különleges, hogy Jézus megdicséri az intézőt, hogy a hamis mammont, vagyis a pénzt, a földi javakat jól használja, barátokat szerez az ura vagyonából. Ne értsük félre, nem a csalást és a lopást dicséri Jézus, hanem azt, hogy a világ fia, az intéző, aki eddig csak azzal foglalkozott, hogy ura gazdagságát gyarapítsa bármi áron, most amikor kiderült, hogy ennek vége, beismeri, hogy az milyen mulandó, és azt is beismeri, mennyivel fontosabb lesz ha egy-két barátot szerez magának.

A világosság fiai, vagyis a hívő emberek, Jézus szerint nem ilyen leleményesek az örök értékeket illetően, vagyis sokszor nem tudják beismerni, hogy a hamis mammon, a pénz gyűjtésének már vége, számot kell adni, intézőségünkről, vagyis azt mondhatnánk ez életünk végső pillanata, és számot kell adnunk a gazdának, hogy hogyan gyarapítottuk azt amit tőle kaptunk. Ilyenkor kellene a hamis mammont felhasználni, másokon segíteni vele, hogy kincseket gyűjtsünk a mennyben.

A világosság fiainak, elvileg nekünk, azt is fel kéne ismerni, hogy az igazi kincs nem a pénz, hanem Isten országa.

Akkor most azt szeretném megkérdezni, hogy mi a te igazi kincsed kedves testvéreim? Miért hajtasz? Mit tartasz a legfontosabbnak. Ha a szülő, nagyszülő beismeri, hogy hisz és hiszi az örök életet, akkor miért nem tesz érte szinte semmit? Sem önmagáért, sem gyermekéért. A legtöbb szülő csak a földi életre készíti fel gyermekét, hogy olyan állása legyen, hogy minél kevesebb munkával minél több pénzt szerezzen, legyen sportos, beszéljen nyelveket, de vajon a sok hamis mammon mellett, mennyire tartod fontosnak a lelki fejlődését, lelki nevelését? Az örök életre nem készíted fel??

Urunk, Istenünk, sokszor ragad a lelkünk inkább a hamis mammonhoz, a világ kínálatához, mint az örök élet vágyához. Mutasd meg nekünk Istenünk, hogy a földi javakhoz képest a mennyei kincsek mennyivel fontosabbak, és legyen erőnk a földi hamis mammontól függetlenül élni. Krisztus a mi urunk által, aki veled és a Szentlélekkel él és uralkodik, Isten mindörökkön örökké. Ámen.

2019.09.21. szombat, Évközi 24. hét   

† EVANGÉLIUM Szent Máté könyvéből
Jézus szólt Máténak: "Kövess engem!" Ő azonnal fölkelt és követte az Urat.

Abban az időben amint Jézus továbbhaladt, látott egy Máté nevű embert a vámasztalnál ülni. Így szólt hozzá: "Kövess engem!" Az felállt és követte őt. Később, amikor Jézus az ő házában vendégeskedett, eljött sok vámos és bűnös, és helyet foglaltak az asztalnál Jézussal és tanítványaival együtt. Meglátták ezt a farizeusok és megkérdezték tanítványait: "Miért eszik a ti Mesteretek vámosokkal és bűnösökkel?" Jézus meghallotta ezt, és így válaszolt: "Nem az egészségeseknek kell az orvos, hanem a betegeknek. Menjetek csak, és tanuljátok meg, mit jelent ez: »Irgalmasságot várok és nem áldozatot!« Nem azért jöttem, hogy az igazakat hívjam, hanem hogy a bűnösöket."Mt 9,9-13

Elmélkedés az evangéliumhoz: Az apostolok meghívását olvasva felfedezhetjük, hogy Jézus nem szemelte már ki a meghívottakat előre, hanem ahogy haladt, ahogy tanított, amikor meglátott valakit, azt megszólította és hívta, hogy kövesse.

A mai evangélium, szent Máté apostol és evangélista ünnepén, az Anyaszentegyház, Máté, a vámos megívását írja le, és mindezt úgy ahogy ő maga átélte. Máté úgy írja le az ő döntését, hogy nem látszik benne semmiféle kételkedés, feláll az asztaltól és követi Jézust.

A hasonló meghívás történeteknél lehet bele sem gondolunk, hogy nem lehetett egyszerű döntés, mindent hátrahagyni, családot és a jól fizető vámos állást, de mégis, Jézus meghívása döntésre késztette a meghívottakat. Amikor pedig Jézus a többi tanítvánnyal Máténál vendégeskednek, sok bűnös és vámos csatlakoznak, amire mint mindig, szinte már unalmasan hat, hogy a farizeusok és írástudók, csak zúgolódnak, hogy miért eszik Jézus a bűnösökkel. Ők nem hittek Jézusban, de az is zavarta őket, ha más kereste Jézus társaságát. Ezért mondja nekik Jézus, hogy nem az egészségesnek van szüksége orvosra, hanem a betegeknek, nem mintha az írástudók és farizeusok igazak lettek volna, hanem inkább magukról gondolták, hogy igazak és nincs szükségük Jézusra, míg aki beismerte bűnösségét, Jézus begyógyította sebeit.

Abba is bele lehetne gondolni, hogy vajon a mai világ lelki betegjei hol vannak? Vannak, akik guruknál, szellemidézőknél, tisztánlátóknál, angyalokkal gyógyítóknál, jósdákban, de kedves testvéreim, ők nem fognak segíteni, csak mélyebbre süllyed aki őket felkeresi. Biztos könnyebb őket felkeresni és egy bizonyos összegért őket meghallgatni, hogy dicsérnek, mennyire jók vagyunk csak a világ fogott össze ellenünk, és így nem kell felvállalni a gyógyulás fájdalmát, a sebek megtisztítását, és persze nem kell követni senkit.

Jézus, hív és döntést vár, nem csak az apostoloktól, de tőled és tőlem.

Te mit döntesz? Kit követsz?

Istenünk, te mérhetetlen irgalmaddal, apostolaid közé választottad Mátét, a vámost. Add, hogy példája és közbenjárása támogasson minket, és téged követve, egyre hűségesebben ragaszkodjunk hozzád. a mi Urunk, Jézus Krisztus, a te Fiad által, aki veled él és uralkodik a Szentlélekkel egységben, Isten mindörökkön-örökké. Ámen.

(Az ünnepi szentmise kezdő könyörgése)

2019.09.20. péntek, Évközi 24. hét   

† EVANGÉLIUM Szent Lukács könyvéből
Szolgáló szeretetükkel Jézus kíséretében ott vannak a jólelkű asszonyok is.

Abban az időben Jézus bejárta a városokat és a falvakat, tanított és hirdette az Isten országát. Vele volt a tizenkettő és néhány asszony, akiket a gonosz lelkektől és a különféle betegségektől megszabadított: Mária, melléknevén Magdalai, akiből hét ördög ment ki; Johanna, Heródes intézőjének, Kuzának a felesége; Zsuzsanna és még sokan mások, akik vagyonukból gondoskodtak róla. Lk 8,1-3

Elmélkedés az evangéliumhoz: Jézus tizenkét tanítványt, tizenkét férfit hív meg, hogy kövessék, hogy tanuljanak tőle. A mai evangéliumban azt látjuk, hogy nem csak a tizenkét férfi, de nők is követték Jézust, habár arról nem tudunk, hogy őket hívta volna, de ők hálából követték, mert betegségekből gyógyította meg őket, vagy ördögöket űzött ki belőlük.

A Jézussal való személyes találkozás döntésre készteti az embert, megváltozik az élete, értékrendje, és akár az egész addigi életét is képes hátrahagyni és csak Jézust követni.

Jézusnak mindenkire szüksége van, mindenkinek tennivalója van, de mindenkinek más és más. Ezek az asszonyok, nagyon bölcsen felismerték, hogy Jézus a tanítványokat valami különlegesre hívta, ezért nem akartak olyanok lenni mint ők, hanem azt keresték, hogy hol tudnának a legjobban Jézus mellett szolgálni.

Talán amikor kérdésként felmerül, hogy a katolikus egyházban miért nincsenek pap nők, akkor ez megfelelő válasznak tűnhet. Keresse imádkozva mindenki, hogy Isten megmutassa neki mi a teendője, hogyan szolgálhatja legjobban Isten ügyét.

Mennyei Atyánk, sokszor megkísért minket, hogy másak legyünk, mint amik valójában vagyunk, vagy lehetünk. Míg így van, nem lehetünk teljesen boldogok. Hálát adunk, amiért mi is dolgozhatunk a szőlődben. Kérünk, mutass nekünk utat és adj erőt is a szolgálatunkhoz. Jézus Krisztus a Te Fiad által, aki Veled és a Szentlélekkel él és uralkodik mindörökkön örökké. Ámen. 

2019.09.19. csütörtök, Évközi 24. hét  

† EVANGÉLIUM Szent Lukács könyvéből
Jézus a legnagyobb bűnösnek is megbocsát őszinte bűnbánatáért.

Abban az időben:

Elmélkedés az evangéliumhoz: A mai evangélium alapgondolata, hogy akinek sok a bűne Isten annak sokat bocsát meg, ezért az jobban szereti Isten, de akinek keveset bocsátott meg Isten az kevésbé szeret.

Az aki bűnei legmélyére süllyed, és azt hiszi, hogy onnan már nincs kiút, és Isten mint forrásvíz úgy mossa le a bűneit, az akkor mintha újra éledne. Jézus nem arra bíztat, hogy nagy bűnöket kövessünk el, hanem arra mutat rá, hogy ha egy nagy bűnös, akit talán mindenki elítél, mint a nőt akiről az evangélista ír, azt nem kell megszólni, mert ha bűnbánatot tart, azután lehet, hogy mélyebb szeretettel fogja Isten szeretni mint az akinek alig vannak bűnei.

Ezért, talán először tényleg a saját hibáinktól, bűneinktől igyekezzünk szabadulni, és törekedjünk, komoly és teljes bűnbánatra. Ha megértenénk mi is múlhat a bűnbánatunkon, soha nem késlekednénk a megtéréssel.

Az asszonynak Jézus csak ennyit mond: "Bűneid bocsánatot nyertek." Az asztalnál ülők viszont mondogatni kezdték, "kicsoda ez, hogy megbocsátja a bűnöket is?"

A szentgyónásnak ezért is van olyan csodálatos ereje. Odamész, megvallod bűneidet, elsiratod azokat, és Isten lemossa bűneidet. Habár sokan hivatkoznak arra, hogy ők inkább a kis szobájukba mondják el bűneiket Istennek, de akkor, ha ez így elég lenne, akkor a nőnek sem kellett volna Jézushoz menni. Ezen érdemes elgondolkodni.

Egy lelkiatya egyszer azt mondta amikor a szentgyónásról tanított, hogy nem kell álszégyen! Ha nem szégyellted elkövetni, most már ne szégyelld azt bevallani.

Jézus Krisztus, te nem szégyelltél bűnösök közt megjelenni, és magadhoz engedni őket, mert jól érezted, hogy nekik van legjobban rád szükségük és nem az úgymond igazaknak. Segíts minket, hogy helyesen felismerjük bűneinket, és meg is merjük azokat vallani, és legyen erőnk a bűneinkkel szakítani. Ámen

2019.09.18. szerda, Évközi 24. hét    

† EVANGÉLIUM Szent Lukács könyvéből
Akik mindenben kifogásolni valót találnak, azoknak sem Keresztelő János szigorú élete, sem Jézus emberi közvetlensége nem tetszik.

Egy alkalommal Jézus így szólt a néphez:
Kihez hasonlítsam e nemzedék fiait? Kihez is hasonlítanak? Olyanok, mint az utcán tanyázó gyermekek, akik így kiáltoznak egymáshoz:
Furulyáztunk, de nem táncoltatok.
Siránkoztunk, de nem zokogtatok.
Eljött Keresztelő János: kenyeret nem eszik, bort nem iszik. Erre azt mondjátok: "Ördöge van." Eljött az Emberfia, eszik és iszik. Erre meg azt mondjátok: "Nézd a falánk és borissza embert, a vámosok és a bűnösök barátját!"
Az Isten bölcsességét azonban fiai igazolták. Lk 7,31-35

Elmélkedés az evangéliumhoz: A naimi ifjú feltámasztása után, keresztelő Jánosnak a tanítványai beszámolnak neki a történtekről. János két tanítványát küldi él Jézushoz, hogy megkérdezzék "Te vagy az Eljövendő vagy mást várjunk?" Jézus válaszul csak annyit mond, hogy nézzék a csodákat, amiket tett, a vakok látnak, a sánták járnak és a szegények hirdetik az örömhírt.

Majd amikor a két tanítvány visszatérnek Jánoshoz, Jézus a körülötte álló néphez fordul, és felteszi a kérdést? Kihez hasonlítsam ezt a nemzedéket?"

Furulyáztunk és nem táncoltatok, siratót énekeltünk, de nem sírtatok a körülötte álló emberekre vonatkozik, akik, amikor János böjtöt hirdetett és természetesen ő járt ebben elől, akkor nem fogadták el, azt mondták "megszállott", amikor meg Jézus eszik és iszik, akkor ő sem felel meg a népnek, róla azt mondták, hogy "falánk és borissza ember, a bűnösök barátja."

Ha így nézzük, nem könnyű az emberek kedvére tenni, és talán a megoldás az, hogy nem is kell. Keresztelő János sem azért böjtölt, hogy az emberek kedvét keresse, hanem, mert Jézus előfutára volt, az Ő útját kellett előkészíteni és ehhez, megtérésre volt szükség. Jézus sem az emberek kedvét kereste. Jézus, amikor gyógyított, mindezt azért tette, hogy az emberek megértség elközelgett az Isten országa, és azért mert megesett a szíve az embereken.

Jó lenne, ha mi sem az emberek kedvét keresnénk, mert soha nem leszünk mindenkinek jók, és akkor mindig azon fogunk szomorkodni, hogy még mindig nem kedvel mindenki. Igyekezzünk Istennek tetszeni, az ő akarata szerint élni.

Urunk, Jézus Krisztus, Te a Szentlélekkel eltelve, mindig az atya szeretetében megmaradtál, és a földi hiúságok, és csalóka vágyak nem csábítottak. Mi, ezért csalódunk sokszor, mert megfeledkezünk arról, amit tanítasz nekünk minden nap az Evangélium olvasásakor. Kérünk, erősíts meg minket is a Szentlélek által, hogy felismerjük az igazi értékeket, aki élsz és uralkodsz, a Szentlélekkel egységben, Isten mindörökkön örökké. Ámen

2019.09.17. kedd, Évközi 24. hét   

† EVANGÉLIUM Szent Lukács könyvéből
Jézus megsajnálja a síró édesanyát, és feltámasztja annak fiát.

Elmélkedés az evangéliumhoz: Jézus együtt érez az özvegy anyával, aki egyetlen fiát kíséri utolsó útjára a temetőbe. Talán Jézus áterezte az anya fájdalmát, mert később az ő édesanyja őt fogja kísérni a keresztre feszítés helyére. Azonban nem kell mindennek megtörténnie, ez az özvegyasszony még visszakaphatja fiát, mert Jézus megkönyörül rajta. Az evangéliumban az is megérinti az embert, hogy az asszonyt nem csak családja kíséri, hanem nagy sokaság kíséri a városból, lehet a fiú élt olyan életet, hogy az emberek megszerették és így akarták kifejezni tiszteletüket iránta, de lehet, hogy az édesanya élt olyan életet, hogy az emberek megbecsülték, hogy férje halála után tisztességgel nevelte fiát.

Az özvegyek fontos helyet foglalnak el az Egyházban, imádkoznak, böjtölnek, jó példát mutatnak a fiatal nemzedéknek, tisztességre, becsületre és szeretetre. Ha az özvegyek tisztességtelenek, akkor mit várhatunk el a fiataloktól.

Úgy érzem, Jézus számára ez is fontos, volt, nem csak az hogy egy anya siratja fiát, hanem, hogy az az anya mennyi mindent tett, hogy ennyin szerették.

Temetésekkor, szét szoktam nézni a családtagok közt. Látszik, hogy az elhunyt milyen volt, mert van aki mellett szeretett gyermekei, unokái vannak, siratják és egymást erősítik, de volt olyan temetés is ahol a gyászoló özvegy amikor épp a férje koporsóját engedtük lefelé a sírba, telefonált.

Valahol hallottam, hogy amikor megszülettél, te sírtál és mindenki mosolygott körülötted, élj úgy, hogy amikor lecsukódik a szemed, te mosolyogj és a körülötted élők sírjanak.

Urunk Jézus Krisztus dicsőítünk téged, mert megesett a szíved a szenvedő emberiségen és nem mentél el a szenvedő mellett. Alakítsd szívünket a te szent szíved szerint, hogy hozzád méltó követők lehessünk. Ámen

2019.09.16. hétfő, Évközi 24. hét     

† EVANGÉLIUM Szent Lukács könyvéből
Jézus példaképül állítja elénk a kafarnaumi százados hitét.

Amikor Jézus a néphez intézett beszédét befejezte, Kafarnaumba ment. Ott betegen feküdt egy századosnak a szolgája, akit ura nagyon kedvelt. A szolga már a halálán volt. A százados, aki hallott Jézusról, elküldte hozzá a zsidók véneit azzal a kéréssel, hogy jöjjön el, és gyógyítsa meg a szolgáját.
Amikor ezek odaértek Jézushoz, kérlelték őt: "Megérdemli, hogy megtedd ezt neki, mert szereti népünket, és a zsinagógát is ő építtette nekünk."
Jézus tehát velük ment. Amikor már nem messze voltak a háztól, a százados eléje küldte barátait ezzel az üzenettel: "Uram, ne fáradj! Nem vagyok méltó, hogy hajlékomba jöjj. Éppen ezért nem tartottam magamat méltónak arra sem, hogy hozzád menjek. Csak egy szót szólj, és meggyógyul a szolgám. Bár magam is alárendelt ember vagyok, alattam is szolgálnak katonák. S ha azt mondom az egyiknek: »Menj!« - akkor elmegy, ha a másiknak meg azt mondom: »Jöjj ide!« - akkor odajön, vagy ha a szolgámnak szólok: »Tedd meg ezt!« - akkor megteszi."
Amikor Jézus ezt hallotta, elcsodálkozott. Megfordult, és így szólt az őt követő tömegnek: "Mondom nektek, nem találtam ekkora hitet Izraelben." Amikor a küldöttek hazaértek, a beteg szolgát egészségesnek találták. Lk 7,1-10

Elmélkedés az evangéliumhoz: A kafarnaumi százados szolgájának meggyógyításáról olvastunk a mai evangéliumba. Kicsit talán érthetetlen is, hogy a százados számára mennyire fontos volt a szolgájának az élete, hisz amikor hall Jézusról, a zsidók véneit küldi hozzá, hogy menjen és gyógyítsa meg a szolgát. A vének azt mondják Jézusnak, hogy megérdemli a százados, mert szereti a zsidókat, ami nem volt jellemző a római katonákra.

A meglepetés csak ezután következik, a százados elküldi barátait is Jézus elé, hogy megkérje, neki annyi is elég, ha csak szól, és a szolgája meggyógyul, mert arra nem érzi magát méltónak, hogy Jézus hajlékába lépjen, amivel talán a zsidó szokásokat kívánta betartani, hogy egy zsidó, pogány házába nem léphet, nehogy tisztátalanná váljon.

Jézus elcsodálkozik és azt mondta, "mondom nektek nem találtam ekkora hitet Izraelben."

Számunkra is meglepő, hogy ekkora hite volt egy római katonának, de az Egyház a szavait be is vette a szentmise liturgiájába. Úrfelmutatáskor, amikor a pap azt mondja:"Íme, az Isten báránya, íme, aki elveszi a világ bűneit, mi a százados szavaival felelünk: "Uram nem vagyok méltó, hogy hajlékomba jöjj hanem csak egy szóval mondd és meggyógyul az én lelkem."

Magasztalunk Téged Mennyei Atyánk, mert megmutattad, hogy a hit mindenkinek megadatik és senki nincs belőle kizárva és mennyire fontos, hogy észre vegyük a nélkülöző, beteg embert és akár mi is közbenjárhatunk érte Nálad, imával, és akár gyógyulását kérve. Mennyei Atyánk nyisd meg szemünket, hogy észre vegyük, ha valaki gondokkal küzd és adj ajkunkra vigasztaló szavakat, a mi urunk Jézus Krisztus által, aki Veled és a Szentlélekkel él és uralkodik, Isten mindörökkön örökké. Ámen.

2019.09.15. vasárnap, Évközi 24. vasárnap    

† EVANGÉLIUM Szent Lukács könyvéből
Az egész mennyország örül minden megtérő bűnösnek.

Elmélkedés az evangéliumhoz: Vámosok és bűnösök keresik fel Jézust, mert nála megnyugszanak, mert ő nem ítéli el őket, velük eszik, beszélget, és mint az orvos aki kitisztítja a beteg sebeit majd bekötözi, ezt érzik a vámosok és bűnösök is Jézus közelében. először fájdalmat, mert felismerik, hogy bűnösök, de nagyon nagy örömet is, mert érzik, hogy Isten Fia megbocsájtja bűneiket.

A farizeusok és írástudók, ezt nem tették volna, ők elhatárolódnak, had vesszenek a bűnösök, de hol az irgalom, hol a szeretet? Helyébe irigység és gyűlölet lép. Minek eszik Jézus a bűnösökkel.

Jézus több rövid kis történeteket mesél: száz juhból egy elvész, a pásztor nem hagyja veszni, otthagyja a kilencven kilencet és megkeresi azt az elveszett egyet és miután megtalálja, összehívja barátait és együtt örvendenek. Az asszony is addig keresi az elveszett drachmáját míg meg nem találja, és ha megtalálja összehívja a szomszédasszonyokat és együtt örülnek.

Talán könnyű lenne azt mondani, had vesszen az az egy juh, csak maradjon meg a kilencven kilenc, vagy az az egy drachma már nem számít, de mi van, ha te vagy az az egy aki elveszett, mit szólnál ha te utánad nem menne senki, ha te nem hiányoznál senkinek, ha te beleférnél abba a kis veszteségbe?

Jézus ezt a két történetet a farizeusoknak és írástudóknak mondja, hogy igen is Isten utána megy annak az egynek, vállára veszi, hazaviszi.

A tékozló fiú történetében a nagyobbik testvér olyan mint a farizeusok. Felőle a kis öccse nyugodtan elveszhet, meghalhat, csak az ő élete, jussa legyen biztonságban. Amikor pedig az öccse hazatér, és meg kéne bocsájtani, az apa rögtön kész, de a nagyobbik testvér nem, őt a harag és az irigység tölti el. Inkább kizárja magát mindenből, az ünnepségből az Atya szeretetéből, a testvére átöleléséből.

Te milyen gyermeke vagy az Atyának?

Lehet hamar megszöknél a kötöttségei alól, és inkább idegen országban élnél, távol Tőle, de vajon amikor már elég mélyre süllyedtél, beismered, hogy tévedtél? Vissza mersz térni? Vissza tudsz térni? HA viszont testvéred ment el hazulról, és te maradtál, vajon kerested-e hogy hazavidd? Hiányzott-e neked? Örülsz-e neki amikor újra látod?

Ne engedd, hogy a harag, az irigység elborítson, és ha rosszul döntöttél, kelj fel és térj vissza, Atyád várni fog.

Egy történet szerint, egyszer élt egy házaspár és volt nekik egy fiuk. Szeretettel nevelték, de valahogy a fiatalember élete nem jófelé haladt, börtönbe került. Több évig, senki nem kereste és egy levelet sem kapott a szüleitől. Szabadulása előtt, írt egy levelet szüleinek, és bocsánatot kért mindenért, és sajnálatát fejezte ki amiért bánatot okozott nekik.

Azt mondta, hogy szabadulása napján a falu felé halad el a vonat amin utazni fog. Sejti, hogy szülei nem tudnak neki megbocsájtani, ezét arra gondolt, hogy ha netán a szülei meg tudnak neki bocsájtani, akkor az állomáson az egyik fára egy fehér szalagot kössenek, és akkor tudni fogja, hogy megbocsájtottak, és akkor leszáll a vonatról, de ha nem kötnek szalagot akkor tudni fogja azt is hogy nem bocsájtottak meg és akkor tovább utazik.

Elközelgett a nap, a fiatalember felült a vonatra, és lassan közeledik a falu határa felé, és az utolsó kanyarban meglátta a vasúti megállót, és minden fa tele van aggatva fehér szalagokkal, és édesapa a vonat mellet szalad és kéri, hogy szálljon le.

Mi is gyakran érezzük azt, hogy nekünk aztán nem lehet megbocsájtani, de Isten olyan mint ez az édesapa, várja, hogy leszálljunk a vonatról és hazatérjünk.

Mennyei Atyánk, bűneink Tőled szakítanak el és olyan nehéz újra megtalálni a helyes utat Hozzád és olyan nehéz újra a szemedbe nézni. Kicsit olyanok vagyunk mint a tékozló fiú, nem is merjük hinni, hogy minden bűneinket megbocsájtod hisz olyan messze eltávolodtunk Tőled. Hálásak vagyunk szeretetedért amivel minket hazavársz. Add, hogy minél többen megérezzék az életükben, ha rossz úton járnak és tudjanak bocsánatot kérni tőled és mindazoktól akiket megbántottak. Ámen.

2019.09.14. szombat, Évközi 23. hét   

† EVANGÉLIUM Szent János könyvéből
Az Emberfiát felmagasztalják a kereszten.

Elmélkedés az evangéliumhoz: A mai ünnepi szentmise ószövetségi részében a választott nép zúgolódásáról hallunk. Zúgolódnak Mózes ellen, Isten ellen, bánják, hogy kijöttek Egyiptomból, mert ott volt mit enni, most meg csak mannát ehetnek. Hálátlan tud lenni az ember. Inkább van fogságban csak legyen mit enni, mintsem szabadon, mondjuk nem mindig teli hassal. A fogság, a rabság nem csak testi rabságot jelent, hanem lelki rabságot is, a bűn rabságát. Isten azonban mérges kígyókat küld a lázadozó emberekre, és akiket megmar a kígyó, azok meghalnak.

A nép most is akkor tér magába amikor szenvedés éri, akkor kér bocsánatot, akkor imádkozik és akkor kéri Mózest, hogy kérje Isten bocsásson meg nekik. Isten egy rézkígyót csináltat Mózessel, amit egy póznára kell függeszteni, és akit megmar a kígyó, de feltekint erre a rézkígyóra, az életben marad.

Jézus a mai evangéliumban ezt magyarázza, mégpedig saját magára és az ő keresztre feszítésére alkalmazva. Ahogy a rézkígyót felemelték a pusztában, és aki rátekintett az megmenekült, úgy aki hittel tekint majd a keresztre feszített Emberfiára az el ne vesszen hanem örökké éljen.

Akik nem hittek azok számára Jézus kereszthalála kudarc volt, és így van ez napjainkban is, akik nem hisznek Istenben, akik nem hisznek Jézusban, azok számára talán a keresztre feszítés ahol elveszítik a fonalat. Miért kellett Jézusnak kereszthalált halnia? Isten miért kérte ezt az áldozatot? Miért kellett Jézusnak az emberekért meghalni? A hívő emberek számára ez már nem kérdés, Isten szeretete rá a válasz.

"Mert úgy szerette Isten a világot, hogy egyszülött Fiát adta, hogy aki hisz őbenne, el ne vesszen, hanem örök élete legyen. Mert az Isten nem azért küldte el a Fiút a világba, hogy elítélje a világot, hanem, hogy üdvözüljön a világ általa. Aki hisz őbenne, az nem jut ítéletre, aki pedig nem hisz, már ítélet alatt van, mert nem hitt az Isten egyszülött Fiának nevében." Jn 3. 16-18

Mennyei Atyánk, Krisztus keresztje az üdvösségünk jele, ezért segíts, hogy mi is örömmel vállaljuk minden nap a kereszthordozásunkat, és elnyerjük az üdvösséget, Krisztus a Te Fiad által, aki veled él és uralkodik, Isten mindörökkön örökké. Ámen.

2019.09.13. péntek, Évközi 23. hét   

† EVANGÉLIUM Szent Lukács könyvéből
Jézus figyelmezteti tanítványait: Csak akkor tudnak megjavítani másokat, ha előbb a maguk hibáit szüntetik meg.

Elmélkedés az evangéliumhoz: A száláról és gerendáról szóló rövidke példabeszédben, Jézus arra figyelmeztet, hogy ne a mások hibáit keressük, ne azzal foglalkozzunk, hogy azt mondjuk a másik embernek, gyere, kiveszem a szálkát a szemedből. Úgy tűnik, mintha tényleg jó szándékkal segítene az illető, csak Jézus folytatja, hogy az övében meg ott a gerenda. Vagyis, szép, hogy a másikat meg akarod jobbítani, segíteni neki kivenni a kis szálkát, figyelmeztetni a kis bűnére, de vedd már észre magad, hogy a tiedben meg ott a gerenda, vagyis sokkal nagyobb bűn, mint a másiké. Foglalkozz csak a saját életeddel, saját bűneiddel, és ha azt megszüntetted, ha a gerendát kivetetted a saját szemedből, akkor fogsz tudni tisztán látni és segíteni másokon.

Ehhez kapcsolódik a másik tanítás is, hogy vajon vezethet-e vak világtalant? Ez a kérdés, majd a válasz, hogy ha így lenne, mindketten a gödörbe esnének. Az értelme ugyan az, mint az első példabeszédnek, ne a vak akarjon vezetni másokat, ismerje be, hogy nem lát, és kérjen segítséget, hogy őt vezessék.

Természetesen könnyebben észrevesszük a másik ember bűnét, mert hát jobban figyelünk rá, és szívesebben is beszélünk a másik ember bűnéről, addig sem kell a sajátommal szembesülni. Azonban, míg a másik ember lefoglal, addig nem tudok jobbá válni. Nézzünk magunkba, biztos van olyan bűn az életünkben, amitől jó lenne már szabadulni. Kezdjük el ma. Isten segítségével.

Imádság: Mennyei Atyánk, nehéz beismerni, hogy bűnösök vagyunk, és sokszor a legnagyobb bűneinket a legnehezebb beismerni. Kerülgetjük a kicsiket, de a nagyokkal nem merünk foglalkozni, nem merünk gyengeségeinkkel szembesülni. Kicsit úgy vagyunk vele, mint ős szüleink Ádám és Éva amikor elkövették az első bűnt, és utána hallották a hangodat és ezért elbújtak. Mi is gyakran elbújunk előled, szégyenünkben és sokszor félelmünkben. Segíts, hogy beismerjük bűneinket és megtaláljuk a kiutat belőle, hozzád Istenünkhöz, Krisztus a mi urunk által, aki Veled és a Szentlélekkel él és uralkodik, Isten mindörökkön örökké. Ámen

2019.09.12. csütörtök, Évközi 23. hét   

† EVANGÉLIUM Szent Lukács könyvéből
Üdvöz légy, Mária, kegyelemmel teljes! Az Úr veled van!

Elmélkedés az evangéliumhoz: Mária szent nevét ünnepeljük szeptember 12-én - ez a Boldogságos Szűz Mária neve napja a liturgikus naptárban. Mária nevét különböző napokon a 11. századtól kezdve ünnepelték.

Az ünnepet az egész Egyház számára XI. Ince pápa rendelte el a török felett Bécsnél 1683. szeptember 12-én aratott győzelem emlékére, hasonlóan a nándorfehérvári győzelem után, 1456-ban elrendelt Urunk színeváltozása hálaünnephez, illetve Rózsafüzér Királynője emléknapjához, melyet a Lepantónál, szintén a törökök felett aratott győzelem (1571. október 7.) után vezetett be Szent V. Pius pápa.

Szűz Mária szent nevének napja először a Kisboldogasszony nyolcadába eső vasárnap lett. X. Pius pápa aztán áthelyezte az ünnepet a győzelem napjára. A Bécsnél aratott győzelmet 1686-ban követte hazánk felszabadítása is, melyet szintén Mária közbenjárásának tulajdonítottak.

Szent Hyeronimus doktor, azt írta, hogy ez a név Mária a zsidóknál annyit jelent, mint Illuminatrix, vagyis megvilágosító. Máriát az egyházi énekekben, imákban nevezik Mennyország királynéjának, hajnali szép csillagnak.

Boldogasszony anyánk, régi nagy patrónánk. Nagy ínségben lévén így szólít meg hazánk: Magyarországról, édes hazánkról ne felejtkezzél el szegény magyarokról. Ó Atyaistennek kedves szép leánya Krisztus Jézus anyja Szentlélek mátkája, nyisd fel az egeket sok kiáltásunkra, anyai palástod fordítsd oltalmunkra! Magyarországról, édes hazánkról ne felejtkezzél el szegény magyarokról. Kegyes szemeiddel, tekintsd meg népedet, segítsd meg áldással Magyar nemzetedet. Sírnak és zokognak árváknak szívei, hazánk pusztulásán, összetört lelkei. Magyarországról, édes hazánkról, ne felejtkezzél el, szegény magyarokról! Jézus fiad előtt, hajts térdet érettünk, mert ha nem cselekszel egy lábig elveszünk! Dicséret, dicsőség legyen az atyának a te Szent fiadnak s Szentlélek mátkádnak. Magyarországról, édes hazánkról, ne felejtkezzél el, szegény magyarokról.

Mindenható, örök Isten: híveid szívből örvendeznek a Boldogságos Szűz Mária nevének és oltalmának. Hathatós közbenjárására engedd, hogy minden gonosztól megmeneküljünk a földön, és örökké tartó boldogságra jussunk a mennyben. A mi Urunk, Jézus Krisztus, a te Fiad által, aki veled él és uralkodik a Szentlélekkel egységben, Isten mindörökkön örökké. Ámen.

2019.09.11. szerda, Évközi 23. hét   

† EVANGÉLIUM Szent Lukács könyvéből
Boldogok, akik Istenre hagyatkoznak; de jaj, azoknak, akik csak a földi javakban bíznak!

Az apostolok kiválasztása után Jézus lejött a hegyről, tanítványaira emelte tekintetét, és így szólt:
"Boldogok vagytok, ti, szegények, mert tiétek az Isten országa.
Boldogok vagytok, akik most éheztek, mert jutalmul bőségben lesz részetek.
Boldogok vagytok, akik most sírtok, mert sírástok nevetésre fordul.
Boldogok vagytok, ha gyűlölnek titeket az emberek, kizárnak körükből és megrágalmaznak, s neveteket, mint valami szégyenletes dolgot emlegetik az Emberfia miatt. Örüljetek, ha majd ez bekövetkezik, és ujjongjatok, mert nagy jutalomban részesültök a mennyben. Atyáik is így bántak a prófétákkal.
De jaj, nektek, gazdagok, mert már megkaptátok vigasztalástokat.
Jaj, nektek, akik most jóllaktatok, mert éhezni fogtok.
Jaj, nektek, akik most nevettek, mert sírni és jajgatni fogtok!
Jaj, nektek, ha az emberek hízelegnek nektek! Hisz atyáik is így tettek a hamis prófétákkal."
Lk 6,20-26

Elmélkedés az evangéliumhoz: A boldog mondások hallatára rögtön Jézus nyolc boldog mondása jut eszünkbe, azonban, Lukács evangélista négy boldog mondásról és az azzal ellentétes négy jajról ír. Az erényes élet négy boldogságát szembe állítja a felületes élet négy nagy veszélyét, így kicsit mindannyian önvizsgálatot végezhetünk, hová is sorolhatnánk magunkat, hová is tartozunk?

A boldogságokról nem csak a nyolc boldogság juthat eszünkbe, hanem mindaz, ami számunkra boldogságot okoz. Boldog vagyok ha:...... . ha, nem vagyok beteg, ha jó munkám van, ha van szerető családom, ha ..., még sorolhatnánk, de ezek mind rajtunk kívül álló dolgok, hogy mik tennének minket boldoggá. Jézus egy belső boldogságról beszél, arról, ami nem függ semmi külső tényezőtől, sem betegségtől, sem szegénységtől, sem egyedülléttől sem semmi mástól. Ez a boldogság belülről a szív mélyéről fakad.

Te, boldog vagy? Téged mi tenne boldoggá kedves testvérem?

A boldogságok után az evangélista jajokról is ír, ami a szívtelen gazdagokat érinti, továbbá azokat, akik csak a földi lét élvezeteiben látják minden örömüket, és azok akik a hatalmat keresik.

Szentlélek Úristen, mindenki a boldogságot keresi, de sokszor rossz helyen keressük. Töltsd el szívünket és lelkünket, hogy a világ felismerje az igazi boldogságot, amiről Jézus tanít az evangéliumban. Ámen

2019.09.10. kedd, Évközi 23. hét  

† EVANGÉLIUM Szent Lukács könyvéből
Jézus egy imádságban töltött éjszaka után kiválasztja tizenkét apostolát.

Elmélkedés az evangéliumhoz: Jézus kiválaszt tizenkét tanítványt, és apostoloknak, vagyis küldötteknek nevezi őket. Hogy menyire fontos, volt a kiválasztásuk, azt abból látjuk, hogy Jézus nem csak rábök tizenkét emberre találomra és nem is azt mondja, hogy ha valaki akar, kövessen. Jézus maga választ, miután imádkozott és egész éjszakát Isten imádásában töltötte. Nagy döntést hozott, nem dönthetett egyedül. Mégis, amikor látjuk az apostolokat, érezzük mi is, hogy mennyire küzdöttek gyengeségeikkel, de mindennek ellenére Jézus mellett maradtak.

Két dolgot mindenféleképpen megfigyelhetünk a mai evangéliumban. Az ima fontosságát, és a tanítványok egyszerűségét.

Jézus csodái, gyógyításai, tanításai, döntései előtt imádkozik és sokszor olvassuk, hogy egy nehéz nap után is amikor már mindenki elaludt, Jézus még elvonul imádkozni. Ez azért különleges, mert annyi döntést hozunk Isten nélkül, olyan ritkán nem imádkozunk nagy döntéseink előtt, hát még utána milyen gyakran felejtünk el, pedig, jó lenne ebben is Jézust követni. Érezni az ima erejét és fontosságát.

A másik mondanivaló, ami számomra nagyon fontos, a tanítványok maguk. Sokszor hallom, hogy a templomba járók ilyenek meg olyanok, nem jobbak, mint akik nem járnak a templomba. Akkor miért járjak én is? Az igazat megvallva senki nem mondta, hogy jobbak a templomba járók vagy rosszabbak, de azért járnak, hogy jobbakká váljanak. Jézus maga mondta, hogy nem az egészségesnek kell az orvos, hanem a betegnek, és hogy ő nem az igazakat jött hívni, hanem a bűnösöket. Mindezt a tanítványok jelelmében látjuk legjobban. Jézus nem szenteket hívott meg a követésére, hanem igen is sokszor gyenge embereket, mert hát, volt aki elárulta, volt aki megtagadta, voltak akik szerettek volna hatalomra jutni, de így érthették meg a többi gyenge és nehézségekkel, bűnökkel küszködő embereket.

Ezért hát, ne adjuk fel, ha elesünk, ha gyengék vagyunk. Álljunk fel, és induljunk el újra és kövessük Jézust.

Urunk, Jézus Krisztus, Te amikor valakit meghívsz akkor az elindul és követ Téged, minden nehézséget félretéve. Mai világunkban egyre nehezebbnek tűnik követni, mert annyi inger éri az embert. Segíts abban a munkában, hogy lefejtsük magunkról mindazt, ami akadályoz minket, hogy Téged kövessünk, és soha el ne hagyjunk. Ámen.

2019.09.09. hétfő, Évközi 23. hét 

† EVANGÉLIUM Szent Lukács könyvéből

A farizeusok szemmel tartják Jézust, és még jótetteiben is csak azt keresik, hogy mit fordíthatnak ellene.

Elmélkedés az evangéliumhoz: A farizeusok és írástudók, most is csak azért hallgatták Jézust, hogy valami kivetnivaló találjanak benne. Meggyógyítja-e a beteget szombaton vagy nem? A törvény szerint nem volt szabad szombaton dolgozni, így gyógyítani sem. Jézus mivel ismerte gondolataikat, meg is kérdezi tőlük, "Szabad-e, szombaton jót vagy rosszat tenni, életet menteni vagy elpusztulni hagyni?" Lk 6. 9-10. Bennük azonban nem volt sem szeretet, sem irgalom, ők csak azon gondolkodtak, hogy tudnának okot találni az elfogására. Még csak nem is a törvény szigora és betartásának vágya hajtotta őket, mert akkor felismerték volna, hogy ezzel Jézus nem is sértette meg a törvényt,mivel meg sem érinti a beteget, csak annyit mond, hogy nyújtsa ki a kezét, és ezáltal gyógyul meg. Ez nem volt munka. Ők is valószínűleg kinyújtották a kezüket ha másért nem, akkor azért, hogy ételt vegyenek magukhoz.

Itt, leginkább azt figyelhetjük meg, hogy ha valaki azért hallgatja Jézus tanítását, vagy akár ilyen lélekkel hallgat szentmisét, akkor őt csak a harag fogja eltölteni. Nem a törvény betartása a fontos, hanem hogy a haragjukat valakin kitöltsék.

Isten olyan sokan tagadják, bármit is látnak a világban, bármekkora csodát, mindent meg tudnak magyarázni, de nem veszik észre, hogy ezzel csak magukban tesznek kárt, mert elzárják magukat Istentől.

"Abban az időben Jézus így fejezte be tanítását: Magasztallak téged, Atyám, ég és föld Ura, mert elrejtetted mindezt a bölcsek és okosak elől, és kinyilatkoztattad a kicsinyeknek! Igen, Atyám, így tetszett ez neked! Az én Atyám mindent átadott nekem, és nem ismeri a Fiút senki más, csak az Atya, s az Atyát sem ismeri más, csak a Fiú, és akinek a Fiú ki akarja nyilatkoztatni." Mt 11.25-27

Mennyei Atyánk, Jézus magasztal Téged, amiért a mennyek országának titkait elrejtetted a bölcsek elől és kinyilatkoztattad a kicsinyeknek, mivel a kicsinyek nem akarnak okoskodni, hanem Téged szeretettel elfogadnak. Segítsd a bölcseket is, hogy felismerjék jelenlétedet a teremtett világban és merjenek Rólad tanúságot tenni a világban, és munkatársaik körében. Ámen

2019.09.08. vasárnap, Évközi 23. vasárnap

† EVANGÉLIUM Szent Lukács könyvéből
Csak az lehet Jézus tanítványa, aki vele együtt vállalja a keresztet is.

Elmélkedés az evangéliumhoz: A mai evangélium azzal kezdődik, hogy Jézust nagy népsokaság követte, ezért Jézus elkezd az ő valódi követéséről tanítani.

Jézust akkor követték, ha gyógyulni akartak, vagy ha hallgatni szerették volna, ezért Jézus egy szorosabb kötődésről beszél, a követésének feltételeiről, ami az igazat megvallva nem könnyű. Jézus első követői a tanítványok voltak, akiket mind, maga Jézus választott ki, ezért különleges helyzetben is voltak. Akik viszont őt követni szeretnék azoktól bátorságot, elhivatottságot, hitet, bizalmat, önfeláldozást kér.

"Ha valaki hozzám jön, de nálam fontosabbnak tartja apját, anyját, feleségét, gyermekeit, testvéreit, vagy saját életét, nem lehet a tanítványom."Lk 14. 26

Jézus, komoly döntést vár, elköteleződést, nem csak kis szélfújta bizonytalankodást, kis igent és kis nemet, esetleg valamit a kettő közt. Mégis, pont ezért okoz ez megütközés oly sok emberben, keresztényekben, Krisztusban hívőkben is. Hogy kérhet ilyet? Ha viszont belegondolunk, jogos a kérése. Jogos a szülőnek is az elvárása gyermekével kapcsolatban, hogy őt jobban szeresse mindenkinél, minden rokonnál, minden barátnál, és hogy ha a szülőt szereti a legjobban, attól még nagyon szeretheti a rokonokat és barátokat és mindenki mást, így Isten sem a szeretetünket akarja megosztani, sem elvenni, hanem csak az Őt megillető helyre kíván kerülni. Ahogy a gyerek a legjobban a szülőt szereti és ez természetes, úgy az ember, az Ő Atyját, a Teremtő Isten kell legjobban szeresse, és utána szülőt, házastársat, gyermekét, testvérét és saját magát. Vagyis nem kell a sorrendet megfordítani, és változtatni sem, csak Isten mindenki elé kel kerüljön, és akkor mindenki más is a helyére kerül.

Ezt a tanítást még egy nagyon fontos mondat követi, ami így szól: "Ha valaki nem hordozza a maga keresztjét, és nem jön utánam, nem lehet a tanítványom." Lk. 14. 27. Ezt is elég nehéz megérteni, hogy is értheti Jézus, hogy a magunk keresztjét hordozzunk, mert csak akkor lehetünk a tanítványai. Tudjuk jól, Jézus keresztútja hol ért véget, és a kereszt súlya alatt Jézus hányszor elesett. Mi is milyen gyakran mondjuk, hogy milyen nehéz a keresztünk, és szabadulni szeretnénk tőle, ledobni, vagy lecserélni egy kisebbre, de akkor miért mondja Jézus, hogy a magunk keresztjét hordozzuk. Milyen keresztet hordozhatunk még???

Lehet egy kereszt az életemben a folyamatos csüggedés, egy másik kereszt a félelmeim az élettől, a megélhetéstől, az egyedülléttől, a kilátástalanságtól, az öregségtől. Keresztek vagyunk sokszor egymás számára is, amikor idegesítjük egymást, amikor rágalmazzuk, kibeszéljük, megszóljuk egymást és még sorolhatnám, DE, ezeket nem Isten adta, Isten egy keresztet adott, azt kellene hordoznunk, és az nem nagy és nem nehéz, de a többi keresztet, amiket mi magunk veszünk fel, vagy mi magunk okozunk egymásnak, azoktól meg kellene szabadulnunk.

"Jöjjetek hozzám mindnyájan, akik megfáradtatok, és meg vagytok terhelve! Én megnyugvást adok nektek. Vegyétek magatokra igámat, és tanuljátok meg tőlem, hogy szelíd vagyok, és alázatos szívű, és megnyugvást találtok lelketeknek. Az én igám édes, s az én terhem könnyű." Mt 11.28-30

A kereszthordozáshoz Jézus alázatot és szelídséget javasol, és hogy mindezek után a lelkünk megnyugszik. Tanuljunk Jézustól alázatot, szelídséget, hogy lelkünk megnyugodjon. Ámen.

Drága Urunk, oly sokat tanulhat tőled mindaz, akinek a szeme, füle és szíve nyitva, mert a Te tanításod lélek és élet, az örök életet adó Igék nálad vannak mondták tanítványaid, és ismételjük mi is velük. Ámen.

2019.09.07. szombat, Évközi 22. hét   

Szent Márk, István és Menyhért áldozópapok, kassai vértanúk

† EVANGÉLIUM Szent Máté könyvéből

Ne féljetek azoktól, akik megölik a testet!

Abban az időben Jézus ezt mondta apostolainak ne féljetek azoktól, akik megölik a testet, de a lelket nem tudják megölni. Inkább attól féljetek, aki a lelket is, a testet is a pokolba taszíthatja. Egy fillérért ugye két verebet adnak? És mégsem hull a földre egy se közülük Atyátok tudta nélkül! Nektek pedig minden szál hajatokat számon tartják! Ne féljetek hát: sokkal többet értek ti a verebeknél!

Ha valaki megvall engem az emberek előtt, én is megvallom őt Atyám előtt, aki a mennyekben van. De ha valaki megtagad engem az emberek előtt, én is megtagadom őt Atyám előtt, aki a mennyekben van. Mt 10,28-33

Elmélkedés az evangéliumhoz: Pongrácz István, Grodecz Menyhért és Kőrösi Márk, 1619. szeptember 7.-én szenvedtek vértanúhalált Kassán, mert nem tagadták meg katolikus hitüket, és mert nem fogadták el a hitújítást.

"Ha valaki megvall engem az emberek előtt, én is megvallom őt Atyám előtt, aki a mennyekben van. De ha valaki megtagad engem az emberek előtt, és is megtagadom őt Atyám előtt, aki a mennyekben van," Mt 10. 32-33. halljuk Jézus tanítását a mai evangéliumban a kassai vértanúk ünnepén. Jézus megvallást vár az őt követőktől, tőlünk. A megvallás néha egyszerű, egy keresztvetés, ha elmegyek a templom előtt, vagy, ahogy a régiek tették, megemelték kalapjukat, netán mondjuk étteremben merek evés előtt és után imát mondani, vagy ha hitemet megtagadják, akkor nem nevetek én is a tömeggel, hanem megvallom, én hiszem, hogy van Isten.

Napjainkban is van sok vértanú, aki életét adja hitéért, és van sok olyan vértanú, aki bár életét nem adja hitéért, de kitart mellette akkor is, amikor családja, barátai csúfolják miatta.

Sokat nyerhetünk, és sokat veszíthetünk, sokan mondják, hogy nem hisznek, mások valamiféle energiában hisznek, ismét mások hisznek egy Istenben, de azt ők akarják formálni, és alakítani, ahogy nekik tetszik, de Isten egy van, és benne három személy, az Atya, a Fiú és a Szentlélek.

Gondolom, rosszul esne, ha gyermeked megtagadna barátai előtt, gondolom valami hasonlót érez Isten is, amikor egy gyermeke megtagadja.

Ma, kicsit nézzünk magunkba, mennyire erős a hitem, mennyire vagyok képes megvallani, esetleg mennyire vagyok képes érte áldozatot is hozni... . Mondjuk, ha választhatok a vasárnapi alvás, esetleg vásárlás, sportolás közt és aközt, hogy elmenjek esetleg szentmisére, hogy imádkozzak, melyiket választom? Válaszolj rá és megtudod a választ!

Atyám, gyengék vagyunk, és gyakran a könnyebbik utat választjuk még akkor is, ha tudjuk, hogy az hová is vezet. Talán remélünk, hogy egyszer majd lesz erőnk, megállni, és visszatérni és a helyes úton indulni. Remélünk benne, de vajon lesz-e rá lehetőségünk? Segíts jól döntenünk, és segíts, hogy hitünket soha ne féljünk védelmezni, és megvallani. Ámen

2019.09.06. péntek, Évközi 22. hét  

† EVANGÉLIUM Szent Lukács könyvéből

Az új tanítás, amelyet Jézus hozott, nem mérhető a régi mértékkel.

Egy alkalommal a farizeusok és írástudók így szóltak Jézushoz: "János tanítványai gyakran böjtölnek és imádkoznak, és ugyanígy a farizeusok tanítványai is; a tieid azonban csak esznek-isznak." Jézus így felelt nekik: "Csak nem foghatjátok böjtre a násznépet, amíg vele van a vőlegény? Eljön az idő, amikor elviszik a vőlegényt: akkor majd böjtölnek."

Példabeszédet is mondott nekik: "Senki sem hasít ki új ruhából foltot, hogy ócska ruhára tegye. Hiszen így az újat is elszakítja, és az ócska ruhára sem illik az új folt. Senki sem tölt új bort régi tömlőkbe, mert az új bor szétszakítja a tömlőket; a bor kiömlik, és a tömlők is tönkremennek. Az új bor új tömlőbe való: akkor mindkettő megmarad. Aki óbort iszik, nem kívánja az újat, mert azt mondja: »Jobb az óbor.«" Lk 5,33-39

Elmélkedés az evangéliumhoz: A böjti idő elérkeztével, mindig felmerül a kérdés, mi is a böjt? Sokszor csak annyiban merül ki, hogy nagyböjt péntekjein nem eszünk húst, netán a nagyböjt szent negyven napján lemondunk alkoholról, cigarettáról, kedvenc ételünkről és már alig várjuk, hogy lejárjon a negyven nap, hiszen addig tart a fogadalmunk, és utána ott folytatjuk ahol abba hagytuk. A böjt mindig is egy küzdelem volt, mert érezzük, hogy szükségünk van rá, de nem érezzük a hatását és lehet, azért van így mert, a szent negyven nap után nem változik semmi, ugyan onnan folytatjuk az életünket. A böjtnek kell, hogy legyen célja, miért mondok le valamiről, talán mert káros és meg akarom próbálni, hogy ellent tudok e állni.

Az evangéliumban is arról olvasunk, hogy a farizeusok a hagyományos böjt megtartása miatt kérdezik, Jézust, hogy az ő követői miért nem böjtölnek? Jézus arra hivatkozik, hogy míg velük a vőlegény, vagyis ő maga, addig nem kell, böjtöljenek, majd ha Ő nem lesz velük majd böjtölnek. Jézus ezzel a tanítással is mintha arra hívta volna meg az emberiséget, hogy gondolkodjon, a törvény van az emberért és nem az ember a törvényért, vagyis az élethelyzeteink néha felülírják a törvény megtartását, például, az Úr napja megszentelését komolyan vesszük, de nem kérhetjük egy ágyhoz kötött betegtől, hogy mindenáron elmenjen a vasárnapi szentmisére. "Irgalmasságot akarok és nem áldozatot." Mt 9.13

Jézus olyan bölcsen tanítottál, hogy mindenki örömmel hallgatta, mindenki érezte, hogy a tanításodban hatalom van és ezért is követtek a tanítványok és mindazok, akik tőled vártak gyógyulást, vagy csak egy jó szót. Segítsd a lelkipásztorokat, hitoktatókat, szülőket és nagyszülőket, hogy örömmel beszéljenek Rólad, és minél több tévelygőt vezessenek Hozzád. Ámen

2019.09.05. csütörtök, Évközi 22. hét    

† EVANGÉLIUM Szent Lukács könyvéből

Az első négy tanítvány meghívása a csodálatos halfogás után.

Amikor Jézus egyszer a Genezáret tavánál állt, nagy tömeg sereglett köréje, hogy hallgassa az Isten szavát. Jézus látta, hogy a tó partján két bárka vesztegel. A halászok kiszálltak, és a hálóikat mosták. Beszállt hát az egyik bárkába, amelyik Simoné volt, s megkérte, hogy vigye kissé beljebb a parttól. Aztán leült, és a bárkából tanította a népet.

Amikor befejezte a tanítást, így szólt Simonhoz: "Evezz a mélyre, és vessétek ki a hálótokat halfogásra." "Mester - válaszolta Simon -, egész éjszaka fáradoztunk, s nem fogtunk semmit, de a te szavadra, kivetem a hálót." Meg is tette, s annyi halat fogtak, hogy szakadozni kezdett a háló. Intettek a másik bárkában levő társaiknak, hogy jöjjenek és segítsenek. Azok odamentek, és úgy megtöltötték mind a két bárkát, hogy majdnem elsüllyedt.

Ennek láttán Simon Péter Jézus lábához borult, és e szavakra fakadt: "Uram, menj el tőlem, mert bűnös ember vagyok." A szerencsés halfogás láttán ugyanis társaival együtt félelem töltötte el. Hasonlóképpen Jakabot és Jánost is, Zebedeus fiait, Simon társait. De Jézus bátorságot öntött Simonba: "Ne félj! Ezentúl emberhalász leszel."

Erre partra vonták hajóikat, és mindenüket elhagyva követték Jézust. Lk 5,1-11

Elmélkedés az evangéliumhoz: Jézus, nagyon gyakran a tanításához azokat a lehetőségeket használja fel amik abban a pillanatban adottak. A napokban, az evangéliumi részekben átérezzük Jézus szavainak mélységes erejét, amikor ördögöket űz ki megszállottakból, szavára a betegség elhagyja a szenvedőt, és a mai csoda is különleges, mert ez kellett ahhoz, hogy az első tanítványokra akkora hatást tegyen, hogy mindenüket hátrahagyva kövesség Jézust.

Jézus először a parton tanít, majd megérkeznek a halászok is, de egész éjszaka nem fogtak semmit, de Jézus Simontól (Péter) azt kéri, hogy menjenek ki, evezzenek a mélyre és vessék ki a hálóikat halfogásra. Simon, beszámol róla, hogy egész éjszaka semmit nem fogtak, de Jézus szavára megteszi. A háló megtelik.

Ha a történet mélyére nézünk, azt is mondhatjuk, milyen az amikor az ember saját erejére támaszkodva dolgozik, minden erejét megfeszítve, és milyen az amikor Jézus szavára tesz meg valamit. Hányszor próbáljuk mi is, minden erőnket megfeszítve megtenni azt amit jónak látunk, és nem haladunk előre, és egyszer csak amikor hagyjuk, hogy akkor legyen ahogy Isten akarja, valami változik. Minden a helyére kerül és nem értjük, hogy miért nem így csináltuk az elejétől fogva.

Ez a halfogás, Simont és társait elgondolkoztatta, hogy mi történt?

Erre Jézus meghívja őket, hogy többé már ne halat fogjanak, hanem kövessék Őt és legyenek embereknek halászai.

Szentlélek Úristen, Te ott fújsz, ahol akarsz, nem tudjuk, honnan jössz és hová mész, de érezzük, hogy ahol megjelensz ott minden megváltozik. Mi is szinte mindig saját erőnkből építünk, dolgozunk és töltjük a mindennapjainkat, és oly sokszor észre sem vesszük, hogy Isten nélkül tesszük. Szükségünk van Rád, fújd ki szívünkből minden félelmet, minden téves ragaszkodást, és gyullaszd lángra szívünket Isten iránt. Ámen.

2019.09.04. szerda, Évközi 22. hét   

† EVANGÉLIUM Szent Lukács könyvéből

Jézus tanítói küldetése minden emberhez szól.

Kafarnaumi tartózkodása idején Jézus a zsinagógából jövet betért Simon (Péter) házába. Simon anyósa éppen magas lázban szenvedett. Mindjárt szóltak is neki az érdekében. Jézus a beteg fölé hajolt, parancsolt a láznak, és a láz megszűnt. A beteg azonnal fölkelt, és szolgált nekik. Napnyugtakor mindnyájan odavitték Jézushoz a betegeket, akik különféle bajokban szenvedtek. Mindegyikre rátette kezét, és meggyógyította őket. Sokakból gonosz lelkek mentek ki, és ezt kiáltozták: "Te vagy az Isten Fia!" Jézus azonban rájuk parancsolt, és nem engedte, hogy beszéljenek; azok ugyanis tudták, hogy ő a Krisztus.

Amikor megvirradt, Jézus kiment egy magányos helyre; a népsokaság pedig keresésére indult, és meg is találta. Tartóztatták, hogy ne menjen el tőlük. Jézus azonban így válaszolt: "Más városoknak is hirdetnem kell Isten országának evangéliumát, mert ez a küldetésem." Azután folytatta tanítását Galilea zsinagógáiban. Lk 4,38-44

Elmélkedés az evangéliumhoz: A gyógyítások, amiket Jézus végbevisz soha nem voltak egyszerű gyógyítások, Isten országának és Jézus hatalmának voltak a jelei. Az emberek, mégis amikor a gyógyulásokat látták, igyekeztek mindenkit Jézushoz vezetni, hogy meggyógyuljanak, és amikor Jézus tovább akar menni, igyekeznek őt marasztalni, hogy ha Jézus náluk marad, minden betegséget meg fog gyógyítani, de Jézus tovább megy, mert a gyógyításokat azért végzi, hogy az emberek ráeszméljenek, hogy Jézusnak még a betegségek fölött is hatalma van és egy szavára a démonok is elhagyják a megszállottakat. Jézus azért nem maradt velük, hogy minél több helyre el tudja vinni az örömhírt.

Itt is megfigyelhetjük, hogy míg az emberek örülnek, hogy meggyógyulnak, addig a gonosz lelkek azt kiáltják: "Te vagy az Isten Fia!" Az emberek mintha ezt meg sem hallanák, nekik elég az, ha meggyógyulhatnak.

Mi miért keressük Jézust?

Azért mert akarunk tőle valamit, mondjuk meggyógyulni, vagy ennél többet, mondjuk az örök életet ???

A kereszten függve, Jézus mellett két bűnözőt is keresztre feszítettek. Bal oldalán, a kereszten a bűnöző azt mondja Jézusnak, hogy mentse meg magát és őt is, ő csak itt a földi létre összpontosított, míg a jobb oldalon lévő bűnöző, mintha felismerte volna Jézus hatalmát, ő azt kéri, hogy Jézus emlékezzen meg róla ha országába ér.

Urunk, Jézus Krisztus, mi is sokszor a földi életre, boldogulásra, örömökre gondolunk, és ebben kérjük segítségedet, most add, hogy felismerjük, hogy a mennyek országa és az oda való eljutás mennyivel fontosabb lenne számunkra. Alakítsd imáinkat és kéréseinket is, hogy merjük az odafönt valókat keresni. Ámen.

2019.09.03. kedd, Évközi 22. hét    

† EVANGÉLIUM Szent Lukács könyvéből

Jézus Kafarnaumban tanít, és meggyógyít egy megszállottat.

Jézus egyszer lement Kafarnaumba, Galilea egyik városába, és szombaton ott tanított. Tanítása ámulatba ejtett mindenkit, mert szavának hatalma volt.

Volt ott a zsinagógában egy tisztátalan lélektől megszállt ember, aki így kiáltozott: "El innen! Mi dolgunk veled, názáreti Jézus? Azért jöttél, hogy elveszíts minket? Tudom, ki vagy: az Isten Szentje." Jézus ráparancsolt: "Némulj el, és menj ki belőle!" Erre az ördög a földre sújtotta az embert, és kiment belőle, anélkül hogy bajt okozott volna neki.

Csodálkozás fogta el valamennyiüket, és egymás közt ezt mondogatták: "Mi ez? Akkora hatalommal és erővel parancsol a tisztátalan lelkeknek, hogy kimennek a megszállottakból."

Ennek híre elterjedt az egész környéken. Lk 4,31-37

Elmélkedés az evangéliumhoz: A mai evangéliumban két fontos tanításra lehetünk figyelmesek.

-Jézus szavának hatalmas ereje van.

-Jézsust felismeri a megszállott emberből a gonosz.

Ha figyelmesen olvassuk a szentírást, tényleg azt látjuk, hogy mekkora hatalma van Jézus szavának. Ha elkezd beszélni, mennyien köréje gyűlnek, mennyien követik. Egy szavára gyógyulnak meg a betegek és egy szavára csendesedik el a tenger, és amikor az emberek mindezt látják, csodálkoznak, de nem merik kimondani azt, amit a megszállottból kimond a gonosz: "tudom ki vagy, az Isten szentje!" Amikor meglátják, hogy kiűzi az ördögöt, akkor is csak annyit mondanak, hogy "akkora hatalommal parancsol a tisztátalan lelkeknek, hogy kimennek a megszállottakból."

Néha úgy érzem, mi emberek csak nézünk, de nem nagyon látunk, hallunk, de nem nagyon értünk. Elcsodálkozunk Jézus szavain, de odáig nem jutunk, hogy kimondjuk ez Isten Fia, és itt lenne az ideje, hogy az életemet én is megváltoztassam, és ne éljek úgy, mint eddig.

Urunk Jézus Krisztus, sok tanítást hallunk Tőled és sokszor érezzük, hogy ezekből mekkora erő árad, mégis alig merünk hallgatni Rád, és olyan bizonytalanul lépkedünk az életünkben. Félünk, mint a tanítványok, amikor egy bárkában utaztak veled, és vihar kerekedett, pedig ahogy Te akkor velük voltál úgy most is velünk vagy. Csillapítsd le lelkünk és életünk hullámait, hogy megnyugodjunk és ne féljünk követni Téged. Ámen

2019.09.02. hétfő, Évközi 22. hét     

† EVANGÉLIUM Szent Lukács könyvéből
Jézus fellépésével megkezdődött a megváltás kegyelmi ideje, de lakóhelyén ezt nehezen értették meg.

2019.09.01. vasárnap, Évközi 22. vasárnap    

† EVANGÉLIUM Szent Lukács könyvéből
A kevélyt megalázzák, az alázatost dicsőségre emelik. Szeretetből tegyük a jót, ne pedig a viszonzás reményében!

Elmélkedés az evangéliumhoz: A mai olvasmány és evangélium az alázatosságra és szelídségre tanít, mert az alázatos és szelíd embert Isten szereti, de a kevélynek és a büszkének ellenáll. Azonban azt látjuk, hogy nem csak Isten áll ellen a büszkének és a kevélynek, hanem általában az emberek. Büszkékből, törtetőkből, kevélyekből mindig van elég, akik csak magukra gondolnak és nem értik, hogy miért nem akarja mindenki őket szolgálni, de Jézus az alázatosságot dicséri. A ma felolvasott evangéliumban a farizeusok és írástudók lehettek ilyenek, mert ahogyan hallhattuk, a legjobb ülőhelyeket keresték, ezzel is azt mutatva meg, hogy többet érnek, közelebb ülhetne a házigazdához.

Napjainkban hasonló, mondjuk a menyegző. Mivel ezeken az alkalmakon is a legtöbben a fiatal párhoz akartak közel ülni, kitalálták, hogy névkártyák legyenek és egy rend, miszerint a vendégeket leültetik, azonban a szemfülesebb vendégek ezt is megoldották, azzal, hogy a névkártyákat összecserélték. Jézus saját tulajdonságaként említi az alázatosságot és szelídséget, amikor azt mondja: "tanuljatok tőlem, mert szelíd vagyok és alázatos szívű és nyugalmat találtok lelketeknek." Mt 11.29

Jézus szelídsége és alázata megmutatkozik a szolgálatban is, amikor azt mondja, hogy nem azért jött, hogy neki szolgáljanak, hanem, hogy ő szolgáljon, majd példát is ad, az utolsó vacsorán, amikor megmossa a tanítványok lábát és kéri őket, hogy hasonlóképpen tegyenek.

A szelíd és alázatos ember ellentéte a büszke és kevély, aki viszont elvárja, hogy mindenki nagyra tartsa, és mindenki őt szolgálja. A példabeszédek könyve szerint, "pusztulást hoz a büszkeség, az öntelt viselkedés romba dönt."

Hogy válhatunk szelíddé és alázatossá?

Tudjuk jól, hogy ha mogorva emberekkel barátkozunk, mi is azokká válunk, ha vidám emberekkel, akkor ők fognak ránk hatni, de ha szelíd és alázatosak akarunk lenni, akkor Jézussal kell több időt töltsünk, hogy megváltoztasson, hogy átformáljon minket.

Urunk, Jézus Krisztus, mindig nehéz volt, és most is nehéz szelídnek és alázatosnak lenni, amikor a világban az ellentéte uralkodik. Hívj mindig embereket, akik felismerik, hogy csak így nyugszik meg a lelkünk, Benned, és Veled! Szelíd és alázatos szívű Jézus, alakítsd szívünket a Te szent szíved szerint. Ámen.

2019.08.31. szombat, Évközi 21. hét   

† EVANGÉLIUM Szent Máté könyvéből 

A ránk bízott kegyelmi javakról számadással tartozunk Istennek.

Abban az időben Jézus a következő példabeszédet mondta tanítványainak:

Elmélkedés az evangéliumhoz: A talentum kifejezést, nem csak az egyház tanításában használjuk, hanem a világban is.

A világban, a talentum, egy képesség, amit ha fejleszted, akkor sokra viheted, így lehet például talentum a zenei vagy sport teljesítmény. A talentum itt öncélú, képezed magad és te aratod le a munkád gyümölcsét.

A mai evangéliumban Jézus történetében is szó van talentumról, ez itt most anyagiakról van szó, hiszen az ember, akiről szó van, idegenbe megy és minden vagyonát három szolgája közt oszt szét, mindenkinek rátermettsége szerint, így kap az egyik öt, a másik három majd a harmadik egy talentumot. Az első kettő pénzváltóba teszi, kamatoztatja, de a harmadik fél urától, és nem mer kockáztatni, inkább elássa azt amit kapott és vissza adja urának, ezekkel a szavakkal: "itt van ami a tied!"

A talentum, ebben a példázatban lehet bármi, tehetség, gazdagság, ismeretség, bármi, amit az Úrtól kapunk, és azért kapjuk, hogy használjuk, hogy kamatoztassuk, de nem a magunk javára, hanem azért hogy majd visszaszolgáltassuk kamatostul.

Mindannyian kaptunk talentumokat. Felismerjük, hogy mi az? Merem-e kamatoztatni?

Mennyei Atyánk, Te megadod a lehetőséget, hogy segítsünk egymáson, hogy felismerjük és használjuk azokat a talentumokat, amiket Tőled kaptunk. Add, hogy soha ne felejtsük el, hogy Te vagy minden jónak a forrása és soha ne féljünk jobbá tenni a világot, Krisztus a mi Urunk által. Ámen

2019.08.30. péntek, Évközi 21. hét  

† EVANGÉLIUM Szent Máté könyvéből
Íme, jön a Vőlegény! Menjetek eléje!

Elmélkedés az evangéliumhoz: Jézus, amikor a végső időkről tanít, beszél a várakozásról, készenlétről.

A mai evangéliumban a mennyek országáról tanít és menyegzőhöz hasonlítja. A tíz szűz azokat képviselik, akik a menynek országa felé igyekeznek.

A szüzek közül vannak, akik felkészültek és vannak, akik hanyagok. Mindez a vőlegény megérkezésekor derül ki.

Miközben a szüzek a vőlegényre vártak, elálmosodtak, elaludtak, mert a vőlegény késett, és csak akkor ébredeznek, amikor kiáltanak, hogy "Íme, a vőlegény, menjetek eléje!"

Ekkor derül ki, hogy nincs mindenki kész, nem mindenki tud elindulni, mert akik hanyagok voltak, nem vittek magukkal olajat.

Az emberiség is hasonlóképpen várja az Üdvözítőt. Mivel nem tudjuk sem a napot sem az órát, képesek vagyunk belefeledkezni és belefáradni a mindennapi munkába, majd pihenésbe. Ki mennyire kész, az talán most is a végső időkben derül majd ki, de Jézus tanítása azért elgondolkodtat azon a tényen, hogy én mennyire vagyok kész, mennyire várom minden nap az Úr érkezését. Mennyivel jobb érzés minden nap úgy lefeküdni, hogy Uram én kész vagyok, és békében aludni, mint félelemmel feküdni, hogy mi volt tegnap, mi volt ma és mi lesz holnap. Ahogy, Jézus mondja, elég a mának a maga baja, hagyjuk, hogy Isten vezesse mindennapjainkat, most és mindörökké. Ámen 

Szentlélek Úristen, tudjuk milyen fontos mindig készen állni és várni Jézust. Mégis, a teendőink miatt, sokszor megfeledkezünk róla, hogy fontosabb lenne, mint minden más az életünkben. Töltsd el lelkünket irántad való szeretettel és bizalommal és minden nap mutasd meg azokat a lehetőségeket, amik segítenek, hogy ne lankadjunk a hitben és a várakozásban. Ámen.

2019.08.29. csütörtök, Évközi 21. hét 

† EVANGÉLIUM Szent Márk könyvéből
Heródiás leánya, tánca jutalmául Keresztelő János fejét kérte.

Elmélkedés az evangéliumhoz: A mai nap, Keresztelő Szent János vértanúságára emlékezünk. Jánosnak Erzsébet volt az édesanyja, akit Mária meglátogatott, miután tőle az angyal eltávozott, miután hírül adta, hogy a Megváltónak anyja lesz. Keresztelő Szent János, a Messiás előhírnöke volt, ő hívta fel az emberek figyelmét a bűnbánatra, megtérésre, és arra, hogy keresztelkedjenek meg.

Nem csak a népnek hirdetett megtérést, hanem a vezetőknek is, a farizeusokat és írástudókat viperák fajzatainak hívta, Heródest is gyakran megfeddte bűnös élete miatt, főleg mivel feleségül vette testvérének a feleségét Heródiást. Mindennek ellenére, Heródes szívesen hallgatta János, de Heródiás csak az alkalomra várt, hogy megölettesse. A mai evangéliumban erről olvasunk. János börtönben, Heródiás lánya, táncol a vendégek előtt ezért Heródes felajánlja neki, hogy bármit kérhet cserébe országának felét is. Heródiás lánya, anyja tanácsa szerint János fejét kéri cserébe.

Keresztelő Szent János, élete utolsó pillanatáig, Jézus útját készíti elő. Bűnbánatot hirdet mindenkinek, és nem hunyászkodik meg, és nem félemlítették meg.

A világ nem sokat változott, Jézusnak most is szüksége van előhírnökökre, akik az Ő második eljövetelét várják, akik mernek bűnbánatot, megtérést hirdetni, akkor is amikor talán senki nem tenné.

A világgal sokszor az a baj, hogy sokan felfelé törekszenek, lefelé pedig taposnak, egy jó állásért sok mindent feláldoznak, akár családot, akár igazságot, akár barátságot.

Keresztelő Szent János erre a megfelelő példa, az előhírnök dolga az út előkészítése. Ne azzal foglalkozzunk, hogy mikor is hoz gyümölcsöt a munkánk, vagy mennyi gyümölcsöt hoz. Mi tegyük meg a mi dolgunkat és hagyjuk, hogy Isten is megtegye az ő dolgát.

Urunk, Jézus Krisztus, Keresztelő János, a Te utadat készítette elő, és nem lehetett erről eltéríteni. Szavai a legnagyobb bűnöst is megérintették. Adj napjainkban is hasonló igehirdetőket, hogy tiszta szívvel hirdesse az Igét, dacolva hatalmasságokkal csak Benned bízva. Ámen.

2019.08.28. szerda, Évközi 21. hét   

† EVANGÉLIUM Szent Máté könyvéből
A képmutatást leleplezi majd Isten ítélete.

Jézus egyszer így korholta a farizeusokat:

Elmélkedés az evangéliumhoz: Immáron harmadik napja olvassuk Jézus beszédének azt a részét, amiben a farizeusokat és írástudókat korholja. A mai evangéliumban sírokhoz hasonlítja Jézus a farizeusokat, mert kívülről szépek, tiszták, friss virágokkal is díszítve talán, de belül halott minden.

Ez azért számunkra is ismerős példázat lehet, többek között a szép nagy síremlék készítése, a külsőség fontossága. Kívülről minden rendben, belülről pedig mindenki ki van égve. Hány családban a hatalmas síremlékkel akarják kimutatni, hogy mennyire szerették és nagyra becsülték az elhunytat, de sokszor, amíg élt el sem tudták viselni. Mások meg azért emeltetnek nagy síremléket, hogy dicsérjék az emberek. Olyan értelmetlen a síremlékre felírni, hogy az elhunyt kinek és minek volt az elöljárója, vezetője, ez már mind hiábavalóság, mind nem számít. Ne akkor akarjuk megmutatni szeretetünket, amikor már valaki halott, mutassuk meg addig, amíg él. Járjunk addig hozzá, keressük fel, amíg él, és nem majd akkor, amikor már a temetőben fog nyugalomra lelni.

Könnyű belsőleg kiégni, ha nincs ami lelkileg tápláljon és akkor már csak a külsőség marad, mint a farizeusoknál és írástudóknál. Tápláljuk a lelkünket is, imával, szentségek vételével, szentgyónással, szentáldozással, szentségi látogatással, hogy Isten megerősítsen, és akkor a kísértés idején nem fogunk összetörni.

Mennyei Atyánk, minket is megkísért, hogy a külső dolgokra figyeljünk, és ez alapján ítéljünk. Jézus felismerte a farizeusokban, írástudókban, hogy ez csak egy álarc és ezt elítélte. Változtass minket új emberré, aki meglátja a másik emberben a Te arcodat, a teremtőjének arcát, és úgy szeressük felebarátjainkat, ahogy te szeretsz minket. Ámen.

2019.08.27. kedd, Évközi 21. hét   

† EVANGÉLIUM Szent Máté könyvéből
A külső vallásgyakorlatok őszinte lelkületből fakadjanak! 

Jézus egyszer így korholta az írástudókat és a farizeusokat:

Jaj, nektek, képmutató írástudók és farizeusok! Tizedet adtok a mentából, a kaporból és a köményből, de elhanyagoljátok azt, ami a legfontosabb a törvényben: az igazságosságot, az irgalmat és a hűséget. Ezeket meg kell tenni, de azokat sem szabad elhanyagolni! Vak vezetők! Megszűritek a szúnyogot, de lenyelitek a tevét. Jaj, nektek, képmutató írástudók és farizeusok! Megtisztítjátok a pohár és a tál külsejét, belül azonban tele vagytok kapzsisággal és tisztátalansággal. Vak farizeus! Tisztítsd meg előbb a pohár belsejét, akkor majd a külseje is tiszta lesz! Mt 23,23-26

Elmélkedés az evangéliumhoz: Jézus továbbra is a farizeusok és írástudókat korholja, még mindig képmutatásuk miatt és, hogy tizedet adnak a jelentéktelen dolgokból, mint a kapor és a kömény, de a fontos dolgokat nem tartják meg. Elhanyagolják az irgalmasságot, igazságosságot és a hűséget, ezért példának azt mondja Jézus, hogy az edények külsejét megtisztítják, de a belsejét nem, és ilyenek ők is kívülről tisztáknak, szenteknek látszanak, de belül tele vannak álnoksággal.

Ez a hozzáállás, mindig is megkísérti az embert, hogy milyen vagyok igazából, szívem mélyén és milyennek akarok látszani, milyennek akarom, hogy mások tartsanak. Ez azért is alakulhatott ki, mert mindig is meg akartunk valakinek felelni, és ezért már nem önmagunkat adtuk. Isten minket önmagunkért szeret. Nem kell, megjátsszuk magunkat, nem kell kamutizedeket adni, kamuáldozatokat hozni, hogy lekenyerezzük, hogy a szemét eltakarjuk, hogy ne lássa meg az igazi énünket, bűneinket. Inkább tisztítsuk meg bensőnket, szabaduljunk meg bűneinktől, és akkor külsőleg is tiszták leszünk. 

Mennyei Atyánk! Te aki a szívek és vesék vizsgálója vagy, jól ismersz minket, jobban mint mi saját magunkat, és mégis előtted is megpróbáljuk magunkat megjátszani, jobb színben feltüntetni. Segíts, hogy elfogadjuk magunkat és a többi embert is úgy ahogy vannak és ne akarjunk senkit megváltoztatni, hiszen te a saját képedre és hasonlatosságodra teremtettél minket. Segíts, hogy ezt felfedezzük magunkban és hálát is tudjunk érte Neked adni. Aki élsz és uralkodol a Szentlélekkel egységben, Isten mindörökkön örökké. Ámen

2019.08.26. hétfő, Évközi 21. hét  

† EVANGÉLIUM Szent Máté könyvéből
Jézus elítéli a vak vezetőket.

Jézus egyszer így korholta a farizeusokat:

Elmélkedés az evangéliumhoz: A mai evangéliumban Jézus a farizeusokat és írástudókat azzal vádolja, hogy képmutatók, hogy megnehezítik a hívőknek a mennybe jutást, ők pedig nem is törekszenek oda. A farizeusok és írástudók voltak az emberek lelki vezetői, az lett volna a feladatuk, hogy Istenhez vezessék az embereket, de Jézus szerintem ezt az utat még járhatatlanabbá tették. Jézus azt is a szemükre veti, hogy a kis dolgokban, a kis parancsokban nagyon hűen kitartanak, de a fontosabb parancsokat nem tartják meg és ezzel az embereket Istentől el is távolítják. Napjainkban, mi is Istenhez vezethetünk embereket, akik Őt keresik, de el is távolíthatjuk őket egy rossz szóval, egy gúnyos mosollyal, egy félreértéssel, haraggal.

Nézzünk magunkba és kérdezzük meg: Miről szól, miben merül ki az én vallásosságom? Tudok-e másokat szavaimmal, tetteimmel Istenhez vezetni?

Urunk, Jézus Krisztus, mi is sokszor hitünkben felületesek vagyunk, mi is könnyebben tartjuk meg a kisebb parancsokat és azzal igazoljuk magunkat, holott a fontosabb parancsokkal nem is foglalkozunk. Nyisd meg szemünket, hogy észrevegyük hibáinkat, bűneinket, gyengeségeinket és segíts belőlük kiutat találni. Ámen

2019.08.25. vasárnap, Évközi 21. vasárnap 

† EVANGÉLIUM Szent Lukács könyvéből
Isten országában napkelettől napnyugatig mindenkinek helye van.

Elmélkedés az evangéliumhoz: Az evangéliumban, az üdvözültek számára kérdez rá valaki: "Uram kevesen vannak, akik üdvözülnek?"

Minden hívő számára ez fontos kérdés, hiszen mindenkit érdekel, hogy mennyien üdvözülnek, és azért ennél még fontosabb kérdés, amire talán az evangéliumban kérdező nem merte megkérdezni, hogy vajon én üdvözülök-e, vajon szeretteim, családom, barátaim üdvözülnek-e? Ki fog a mennybe jutni, és ki a pokolba? Mit is tennék, ha tudnám, hogy jelen állapotban mondjuk a mennybe jutnék..., lehet elbíznám magam, és talán ez az elbizakodottság miatt vesznék el, de ha tudnám, hogy jelen pillanatban a pokolra számíthatnék, azt hiszem minden ember összekapná magát, és igyekezne az életének megváltoztatására törekedni.

Jézus arra figyelmeztet, hogy ne az üdvözültek és a kárhozatra jutottak számával foglalkozzunk, hanem igyekezzünk a szűk kapun, vagyis nem mindig a legkönnyebb megoldást választva az üdvösség útjára törekedni. Jézus arra is figyelmeztet, hogy van idő a megtérésre, míg még élünk, dönthetünk, de lesz idő, amikor a számadáskor már bezárják a kaput, és akkor már nem dönthetünk, akkor annak megfelelően nyerjük el az örök életet vagy kárhozatot, ahogy éltünk, és hogy milyen döntéseket hoztunk.

Máté evangéliumában kicsit bővebben is olvasunk erről. "A szűk kapun menjetek be! Tágas a kapu és széles az út, ami a romlásba visz, sokan mennek rajta. Szűk a kapu és keskeny az út, amely az életre vezet, kevesen vannak, akik ezt megtalálják. " Mt 7, 13-14

Kedves Testvéreim, Jézus tanítása szerint való élet általában nem a könnyebbik, ezért sem választják sokan, de bíznak abban, hogy azért ennek ellenére az örök életre jutnak.

Hallgassunk Jézus szavára, Törekedjünk bejutni a szűk kapun, a keskeny úton át az örök életre. Ámen.

Mennyei Atyánk, Jézus figyelmeztet mindenkit, hogy az örök életre vezető út nem a legkönnyebb szokott lenni, de a végén az örök élet vár, a Veled való találkozás. Ennek ellenére, mi sokszor szívesen választjuk a könnyebb utat, az áldozat nélküli életet, és bízunk abban, hogy majd a következő döntésnél fel merünk Téged vállalni és a Hozzád vezető utat. Mutasd meg nekünk azt az utat, amin járnunk kell, és adj erőt is hozzá, hogy eszerint dönthessünk, és minél több ember el is vezessünk Hozzád, Jézus Krisztus a mi urunk által. Ámen.

2019.08.24. szombat, Évközi 20. hét 

† EVANGÉLIUM Szent János könyvéből 

Íme, egy igaz izraelita, akiben nincs semmi álnokság.

Elmélkedés az evangéliumhoz: Aki Jézussal találkozik, annak megváltozik az élete, tapasztaljuk a mai evangélium alapján.

Fülöp, lelkesen meséli Nátánáelnek, hogy találkoztak a názáreti Jézussal, akiről Mózes és a próféták írtak, de Nátánáelt, nem győzték meg a szavak. Kit mintha csúfot is űzne Fülöp lelkesedéséből: "Jöhet e valami jó Názáretből?"

Fülöp, nem hagyja annyiban, magával viszi Nátánáel, aki, amikor találkozik Jézussal, egy-két mondat után, hitvallást tesz: "Rabbi, te vagy az Isten Fia, Te vagy Izrael Királya." Mondja mindezt, mert találkozott Jézussal.

Ebből látjuk, hogy lehet nekünk is sokat beszéltek Jézusról, vagy mi beszéltünk másoknak Jézusról, de a személyes találkozás az, ami megváltoztat, nézhetjük a 12 apostol kiválasztását is példának. A változást a mi életünkben is a Vele való találkozás fogja meghozni. Találkozhatunk Jézussal a szentáldozásban, a Szentségimádásban, a szentmisén, a templomban.

Jézus, Te amikor a tanítványok szemébe néztél, ők mindenüket elhagyva követtek Téged és amikor Lévit a vámost is megszólítottad, ő is megváltozott, mert megígérte, h mindeninek visszaadja azt amivel megkárosította. Nem könnyű úgy hívó kereszténynek lenni, hogy soha nem találkoztunk Veled. Szólíts meg minket is és nyisd meg szemünket, hogy meglássunk és fülünket, hogy meghalljunk Téged és nyisd meg szívünket, hogy befogadjunk. Ámen.

2019.08.23. péntek, Évközi 20. hét 

† EVANGÉLIUM Szent Máté könyvéből
Legfontosabb dolgunk a földön: szeretni Istent és az embereket.

Elmélkedés az evangéliumhoz: Az írástudók, az ószövetségi Szentírásban 248 parancsot és 365 tilalmat tartottak számon, ezért sokat is vitatkoztak azon, hogy melyik lehet a legfontosabb, melyik lehet az első. Az evangéliumban említett törvénytudó, nem azért kérdezte Jézust, mert szerette volna, ha segít neki, hanem ahogy az evangélista írja, alattomos szándékkal kérdezte: "Mester, melyik a legfőbb parancs a törvényben?"

Jézus valószínűleg felismerte a szándékát a törvénytudónak, mégis megfelel neki. Jézus az Isten iránti tökéletes és teljes szeretetet teszi az első helyre, majd rögtön a másodiknak a felebarát szeretetéről beszél. Jézus az Isten és a felebarát szeretetét összekapcsolja. Egyik sincs a másik nélkül. Ha Istent szereted, nem gyűlölheted az embert a teremtményét, aki a saját képmására alkotott, és ha az embert szereted, akkor pedig nem gyűlölheted, és nem tagadhatod Istent, az ő alkotóját.

Urunk, Jézus Krisztus, te a legfőbb parancsként említetted a szeretet parancsát, amit mi emberek néha félre értünk és félre magyarázunk. Taníts meg minket úgy szeretni, ahogy te szerettél minket, hogy akár életünket is merjük adni egymásért. Ámen.

2019.08.22. csütörtök, Évközi 20. hét 

† EVANGÉLIUM Szent Máté könyvéből
Isten mindenkit meghív az Egyházba és az örök üdvösségre.

Abban az időben Jézus ismét példabeszédekben szólt a főpapokhoz és a nép véneihez: A mennyek országa olyan, mint amikor egy király menyegzőt rendezett a fiának. Elküldte szolgáit, hogy szóljanak a meghívottaknak, jöjjenek a menyegzőre. Ők azonban nem akartak jönni. Erre más szolgákat küldött: "Mondjátok meg a meghívottaknak: Íme, a lakomát elkészítettem. Ökreim és hizlalt állataim leöltem. Minden készen áll, jöjjetek a menyegzőre!" De azok mindezzel mit sem törődve szétszéledtek: az egyik a földjére ment, a másik az üzlete után nézett. A többiek pedig a szolgáknak estek: összeverték, sőt meg is ölték őket. A király nagy haragra lobbant. Elküldte seregeit, és felkoncoltatta a gyilkosokat, városukat pedig felégette. Azután így szólt a szolgákhoz: "A menyegző kész, de a meghívottak nem voltak rá méltók. Menjetek hát ki az útkereszteződésekre, és akit csak találtok, hívjátok el a menyegzőre!" A szolgák kimentek az utakra és összeszedtek mindenkit, akit csak találtak, gonoszokat és jókat egyaránt. A lakodalmas ház megtelt vendégekkel.Amikor a király bejött, hogy megszemlélje a vendégeket, meglátott köztük egy embert, aki nem volt menyegzős ruhába öltözve. Megszólította: "Barátom, hogy jöhettél be ide, ha nincs menyegzős ruhád?" De az csak hallgatott. Erre a király megparancsolta a szolgáknak: "Kezét-lábát kötözzétek meg, és dobjátok ki a külső sötétségre! Ott sírás lesz és fogcsikorgatás!" Sokan vannak a meghívottak, de kevesen a választottak! Mt 22,1-14

Elmélkedés az evangéliumhoz: A mai evangéliumban, Jézus újra a mennyek országáról tanít, csak kicsit másképpen. A király, fiának menyegzőt tart, amikor minden kész, hívja a meghívottakat, de azok nem veszik komolyan a meghívást, de a királyt sem. Nem tartják fontosnak, úgy viselkednek mintha nem is az ő uruk lenne, és van, aki a földjére megy, más meg az üzlete után. Isten az örök életre hív, de a meghívottak, a zsidók, a választott nép nem vették komolyan, Isten Fiának az ünnepét, nem fogadták el, nem ismerték el, inkább mentek a földjükre dolgozni, vagy mentek az üzletük után.

A király haragjában, a szolgákat elküldi, hogy menjenek mindenfelé, útszélekre és mindenkit válogatás nélkül hívjanak meg mindenkit, hogy tele legyen a ház. A ház megtelik, de a gazda, amikor szétnéz lát egy embert, akin nincs menyegzős és mivel nem tudja megmagyarázni miért, kivetik az ünnepségről.

Vagyis nem elég meghívottnak lenni, nem elég mondjuk megkereszteltnek lenni, kell a menyegzős ruha, vagyis kell a meghívott közreműködése is. Fel kell készüljön az ünnepre és nem csak úgy piszkosan beesni oda. A koszos ruha a bűnös embert jelenti, a tiszta a bűneitől megtisztult embert. Ha be akarunk jutni a menyegzőre, mi is le kell vegyük a régi, koszos ruhánkat, és ünneplőbe kell öltözzünk.

Atyánk, hálásak vagyunk a meghívás kegyelmeiért. Adj erőt, hogy levessük a régi embert, régi szokásaival, bűneivel, gyarlóságaival és felöltsük az újat. Krisztus a mi urunk által. Ámen.

2019.08.21. szerda, Évközi 20. hét  

† EVANGÉLIUM Szent Máté könyvéből 

Isten ingyen kínálja fel kegyelmét mindnyájunknak.

Abban az időben Jézus ezt a példabeszédet mondta tanítványainak:

Elmélkedés az evangéliumhoz: Jézus a menynek országát a szőlőmunkásokról mondott beszédéhez hasonlítja. Isten a gazda, és folyamatosan hív munkásokat, embereket a szőlőjébe, az evangélium hirdetésére, a keresztényi életre. Van, aki már gyermekkorában meghallja ezt a hívást és el is indul Isten felé, de van, akit később, serdülőkorban, felnőttkorban, vagy amikor megöregedett, netán halálos ágyán szólítja meg. A fizetség a munkásoknak mind ugyan az, az örök élet, akár egész életedben hívő keresztény voltál, akár ha csak az utolsó pillanatban tértél meg. A történetben zúgolódik az aki egész nap dolgozott az ellen, hogy a gazda igazságtalan, mert neki is annyit ad mint a többieknek. A menynek országánál többet nem kaphatunk, ezért ne irigyeljük testvérünktől a hívás kegyelmét, inkább örüljünk, hogy Isten hívására mások is igent mondanak, és van aki akár a halálos ágyán is képes megtérni.

2019.08.20. kedd, Évközi 20. hét 

† EVANGÉLIUM Szent Máté könyvéből
Az okos ember a házát sziklára építette.

Elmélkedés az evangéliumhoz: Szent István király ünnepét, mint államalapítást ünnepeljük.

A mai ünnep a kezdetekre emlékeztet minket, hogy a pogányságból mennyi megpróbáltatás és nehézség árán vezette át Szent István király az országot, hogy keresztényé váljon.

Szent István, Imre fiát, szent Gellért püspökkel neveltette, hogy ha átveszi majd tőle az uralkodást, akkor azt folytassa, amit ő elkezdett. Azonban, amikor egy vadászat alkalmával Imrét egy vadkan megölte, mindez megsemmisülni látszott, ezért István király, az országot, Mária oltalmába, pártfogásába ajánlotta, így lett Mária a Magyarok Nagyasszonya.

István király arra törekedett, hogy az országot megerősítse, mint a mai evangéliumban hallott példabeszédben, amikor Jézus egy okos és egy balga emberről tanít. Mindkettő hallja Jézus szavait, de csak az okos cselekszik is aszerint, ezért házát sziklára építi, és amikor jön a zápor és a szélvész, a ház kitart, mert erős az alapja. A balga viszont, annak ellenére, hogy meghallja Jézus szavait, nem él annak megfelelően, nem cselekszik aszerint, házát így homokra építi. Amikor jön a zápor és a szélvész, összeomlik a ház.

Szent István király is meghallgatta Jézus szavát, és erős sziklára, erős hitre építette az országot, és bármilyen erők is támadták, az ország mind a mai napig áll. Habár, azt hiszem, annak ellenére, hogy az ország áll, hitében igen csak megfogyatkozott, és lehet még Szent István is elsírná magát, látva, hova jutottunk.

Megváltozott az ország értékrendje. Amit régen dicsértek, a vallásosságot, a kereszténységet, a hitet, azt most szégyellik, amit régen szégyelltek, a lopást, rablást, amiért annak idején a tolvajnak a kezét levágták, most az lett a dicsőség.

Itt lenne az ideje, újra visszatérni és megvizsgálni, mik voltak az alapok amire Szent István az országot helyezte, a hit, a becsületesség, alázat, szelídség, szemérmesség, mértékletesség.

Szent István királyunk, Magyarország fővédőszentje, tekints országunkra és népünkre, emelj ki minket a hitetlenség mocsarából, erősíts minket küzdelmeinkben és vezesd vissza országodat az Istenbe vetett hitre. Boldogságos Szűz Mária, Magyarok Nagyasszonya, hű segítőnk és patrónánk, hozzád imádkozunk, a te közbenjárásodat kérjük, mint égi édesanyánk, hogy legyőzzük a hitetlenséget, a lanyhaságot, a félelmeket. Ámen

2019.08.19. hétfő, Évközi 20. hét   

† EVANGÉLIUM Szent Máté könyvéből
Aki tökéletes akar lenni a Krisztus-követésben, annak áldozatot is kell vállalnia.

Elmélkedés az evangéliumhoz: Sok tanítás szól a gazdagság veszélyéről. Ilyenkor nem a pénz van kárhoztatva, hanem az, amivé az embert teheti. A pénz, gazdagság, hatalom megváltoztatja az embert. Amikor azt hiszi, mindene megvan és mindent megvehet a pénzéből, akkor maradnak el a barátai, talán megmaradnak, akik a pénze miatt szeretik, és sokszor az ilyen ember Istentől is eltávolodik, mert úgy gondolja, hogy nincs rá szüksége.

A mai evangélium gazdag ifjúja, az örök életbe vezető utat keresi, és kérdezi Jézustól, hogy mit tegyen, hogy oda jusson. Jézus egyszerű választ ad, "tartsd meg a parancsokat", majd felsorol néhányat, mire a fiú azt feleli, hogy ezeket gyerekkora óta megtartja. Innen már látszik, hogy a fiatalember többre vágyik, ekkor mondja, neki Jézus" add el mindenedet, oszt szét a szegények közt, hogy kincsed legyen a mennyben és kövess". Na, ez a határ, amit a gazdag ifjú már nem tud átlépni, amire azt mondja, ezt már nem és szomorúan elkullog.

A gazdagság, felelősség, mert akinek sok van, attól sokat kérnek számon, vagyis akinek sok pénze van, az segíthet azokon, akiknek nincs, és ezáltal gyűjt kincseket a mennyben.

Azonban a gazdagság akadály is lehet, hogy a mennybe juss, amikor lefoglalja minden idődet, hogy többet és még többet szerezz, és már nem lesz időd Istenre, magadra, családodra, barátaidra.

"Ahol a kincsed, ott a szíved."

Mennyei Atyánk, anyagiakra szükségünk van, de ne engedd, hogy a szívünk és lelkünk hozzá tapadjon. Segíts, hogy egy normális hozzáállásunk legyen az anyagiakhoz és mindig fontosabbnak tartsuk a mennybe való bejutást, mint a gazdagságot, és ha netán sok is lenne a pénzünk, mutass mindig lehetőségeket, hogy kin segítsünk, így is kincseket gyűjthessünk a mennyben.

2019.08.18. vasárnap, Évközi 20. vasárnap  

† EVANGÉLIUM Szent Lukács könyvéből
Krisztus evangéliumának sokan ellene mondanak. Innen támad a sok szakadás és békétlenség a világon.

Abban az időben Jézus így szólt tanítványaihoz:

Elmélkedés az evangéliumhoz: A mai vasárnapi evangélium olvasásakor, talán sokan meglepődnek Jézus szavain, hiszen, nem ehhez szoktunk. Jézus tanítása békére, megbocsátásra épült, most azonban azt mondja, hogy nem békét jött hozni, hanem tüzet, széthúzást, szakadást, ellenszenvet, és leginkább a családokról beszél. "Szembekerül apa a fiával, fiú az apjával, anya a lányával és lány az anyjával, anyós a menyével és meny az anyósával."

Jézus a Lélek tüzéről beszél, miként az első Pünkösdkor, az Egyház születésekor éreztek a tanítványok. A Szentlélek tüze, lángra lobbantotta szívüket, már nem féltek semmitől és senkitől.

A mai világban már nem sok teret hagyunk a Szentléleknek, sokszor a hit is csak pislákol bennünk, és Jézus azért jött, hogy ezt a kis parazsat felszítsa, hogy lángoljon. Azonban még így is, a szakadás megmarad és ez az amit tapasztalunk családokban, amikor tényleg három vagy négy fős családból egy valaki felvállalja hitét, imádkozik, templomba jár, míg a többiek kinevetik.

Aki mindvégig kitart, az üdvözül, mondja Jézus.

Biztos nehéz egy hitetlen vagy egy hitében langyos, passzív családban, közösségben élni, vagy munkahelyen dolgozni, de emlékezzünk Jézus szavaira.

Kérjük a Szentlelket, szítsa fel szívünkben a hit lángját, és ne hagyja soha kialudni.

Szentlélek Úristen, Te aki lángra lobbantottad a tanítványok szívét és kifújtad belőlük a félelmet, hogy merjék Jézus tanítását, az Evangéliumot élni és hirdetni. Segíts a mai világnak is, hogy megértse mik az igazi javak, mik azok amiért érdemes fáradozni, mi vezet az örök életre és felismerjük az idők jeleit, Krisztus ami Urunk által. Ámen.

2019.08.17. szombat, Évközi 19. hét 

† EVANGÉLIUM Szent Máté könyvéből
Jézus megáldja a gyermekeket.

Egyszer gyermekeket vittek Jézushoz, hogy tegye rájuk kezét, és imádkozzék fölöttük. A tanítványok elutasították őket. Jézus azonban így szólt: "Hagyjátok csak a gyermekeket, és ne akadályozzátok meg őket, hogy hozzám jöjjenek, mert ilyeneké a mennyek országa!"
Azzal rájuk tette kezét, majd továbbindult. Mt 19,13-15

Elmélkedés az evangéliumhoz: A mai evangéliumban arról olvasunk, hogy gyermekeket visznek Jézushoz, hogy áldja meg őket. A tanítványok azonban nem akarják őket Jézushoz közel engedni, de Jézus magához hívja őket és azt mondja, ilyeneké a menynek országa.

Talán, mi felnőttek sokszor sürgünk-forgunk, fontoskodunk, intézkedünk, rangsoroljuk mi a fontosabb. Jó látni, hogy Jézus nem így tesz. Számára akkor nem volt semmi fontosabb, minthogy a gyermekeket megáldja és a tanítványokra is rápirít, ilyeneké a mennyek országa. Bár mi is úgy tudnánk Jézushoz közeledni, mint ezek a gyerekek, elvárások nélkül, félelmek nélkül, hátsó szándék nélkül.

Jézus szava nekünk is szól! Ne akadályozzuk a gyermekeket, hogy Jézushoz menjenek, inkább mi segítsük őket, vezessük őket és menjünk együtt Jézushoz.

2019.08.16. péntek, Évközi 19. hét  

† EVANGÉLIUM Szent Máté könyvéből
A házasság felbonthatatlan.

Elmélkedés az evangéliumhoz: A törvények megtartása miatt, a farizeusok és írástudók, többször is támadták Jézust, vagy azért mert szombaton gyógyított, vagy mert bűnösökkel együtt evett.

A mai kérdés elég kényes. Azt kérdezik a farizeusok Jézustól, hogy "Szabad-e a férfinak bármilyen okból elbocsátania a feleségét?" Jézus, nem mond sem igent, sem nemet, hanem úgy ad választ, hogy maguk a kérdezők megértsék. Jézus a farizeusoknak a kezdetekről beszél a teremtéstörténetről, amikor a Teremtő férfinak és nőnek teremtette az embert és azt mondta: " A férfi ezért elhagyja atyját és anyját, feleségéhez csatlakozik és ketten egy test lesznek." A farizeusok számára ez nem volt elég, mert hivatkoznak Mózesre, aki megengedte, hogy a férfiak váló levéllel elbocsássák feleségeiket. Jézus szerint ez csak az emberek keményszívűsége miatt tette Mózes.

Nem csak a válás, de a többi parancs kimagyarázása is emberi tulajdonság. Kimagyarázzuk hazugságainkat, lopásainkat, csalásainkat, mások megrágalmazását. Mindig mindenre találunk kifogást.

Nézzünk magunkba és legyünk végre őszinték, magunkkal is és Istennel is.

Teremtő Istenünk, Te a férfi és a nő megteremtésével egy tökéletes emberi kapcsolatot alkottál és ennek a szeretetkapcsolatnak gyümölcseként a gyermeket ajándékoztad a szülőknek. Add, hogy a házastársak békében és szeretetben éljenek, és a te dicsőségedre neveljék gyermekeiket, és add, hogy a világ megbecsülje a házasság szentségét amiben egy férfi és egy nő egyesülnek, Krisztus a mi urunk által. Ámen.

2019.08.15. csütörtök, Évközi 19. hét 

Szűz Mária mennybevétele (Nagyboldogasszony)

† EVANGÉLIUM Szent Lukács könyvéből
Nagy dolgokat művelt a hatalmas Isten felmagasztalta az alázatosakat.

Elmélkedés az evangéliumhoz: Ma ünnepeljük, Mária mennybevételét, és ma emlékezünk meg arról, hogy Mária a mi égi édesanyánk, pártfogónk. Mária élete példa lehet mindannyiunk számára, hiszen, mennyire különleges lehetett, hogy Isten őt választotta ki, hogy Fia édesanyja legyen. Példa lehet számunkra az imában, az Istenre figyelésben, a csendben, az Istenben való bizalomban, és Isten akaratának elfogadásában is.

Mária Igenje megváltoztatta az életét, és Isten kezébe tette, ugyan így, azt hiszem, ebben lehet a mi pártfogónk is.

Szent István király a legnehezebb és legszomorúbb időkben Mária oltalmába ajánlotta az országot és hitte, hogy Mária mindig védelmezni fogja.

Országunknak, nemzetünknek még mindig Mária az oltalmazója, ezt senki le nem tagadhatja. Lehet meggyengült a hitünk, lehet, hogy más világot élünk, de ahogy a gyermeket nem tagadja meg az anyja úgy Mária sem fog minket megtagadni, hanem óvni és védelmezni fog.

Bizalommal, fordulhatunk égi édesanyánkhoz, hogy hallgassa meg kéréseinket, óvja családjainkat és nemzetünket.

Mária, Nagyasszonyunkhoz, mint édesanyánkhoz, úgy fordulunk. Neked sok örömöd volt, de sok szenvedés is átjárta a szívedet. Légy oltalmunk, és erősségünk, védelmezz, mint ahogy egy anya védelmezi a gyermekét. Ámen.

2019.08.14. szerda, Évközi 19. hét 

† EVANGÉLIUM Szent Máté könyvéből
Testvéri intéssel megmenthetjük hibázó embertársunkat.

Jézus egy alkalommal így oktatta tanítványait:

Elmélkedés az evangéliumhoz: A közösségek fontosságát sokszor lenézik napjainkban, amikor hívő keresztények is azt mondják, hogy: " a magam módján vagyok vallásos, a bűneimet is Istennek elmondom a szobámban, nem kell, senkivel találkozzak, nem kell senkivel szembesüljek."

Jézus tanítása ezzel ellentétes. Azt mondja a tanítványoknak: "amit megköttök a földön meg lesz kötve a mennyben is, amit feloldotok a földön fel lesz oldva a mennyben is." Jézus igen is azt hagyta meg, hogy a bűnöket meg kell vallani, és az alól feloldozást nyerhetünk. Könnyű is lenne, bebújni a sarokba, a szobámba és elmondani minden bűnömet, hisz nem kell, féljek semmitől, Isten nem biztos, hogy rám szól, hogy nem kellett volna, de a gyóntatószékig már nehezebb elmenni, beismerni, bevallani, először magam előtt, majd a papnak hogy mit is tettem.

Jobban szeretjük a könnyebb utat választani. Egyszer valaki azt mondta: "ha nem szégyellted a bűnt elkövetni, miért szégyelled azt megvallani?" Úgy érzem jogos, és a gyónás utáni megkönnyebbülést, kegyelmi állapotot a szobában az ágyban vagy egy kényelmes fotelban felsorolt bűneink után nem fogjuk érezni.

Mennyei Atyánk, olyanok vagyunk, mint ős szüleink, amikor elkövetjük a bűnt, félünk a szemedbe nézni és elbujdosunk előled. A bűneink Tőled távolítanak el és minél nagyobb a bűnünk annál nagyobb a távolság. Amint Ádámot és Évát szólítgattad az édenkertben és kerested a velük való találkozást, hívj minket is és ne hagyd hogy vétkeink miatt elvesszünk, Krisztus, a mi urunk által. Ámen.

2019.08.13. kedd, Évközi 19. hét  

† EVANGÉLIUM Szent Máté könyvéből
Gyermeki lelkület nélkül nem juthatunk be a mennyek országába.

A tanítványok egyszer ezzel a kérdéssel fordultak Jézushoz: "Mit gondolsz, ki a legnagyobb a mennyek országában?" Erre Jézus odahívott egy gyermeket, közéjük állította, és így szólt: "Bizony, mondom nektek: ha meg nem változtok, és nem lesztek olyanok, mint a gyermekek, nem mentek be a mennyek országába. Aki tehát olyan kicsinnyé lesz, mint ez a gyermek, az a legnagyobb a mennyek országában. Aki pedig befogad egy ilyen gyermeket az én nevemben, az engem fogad be. Vigyázzatok, meg ne vessetek egyet sem e kicsinyek közül! Mondom nektek: Angyalaik az égben szüntelenül látják mennyei Atyám arcát. Mit gondoltok? Ha valakinek száz juha van, s egy elkóborol közülük, nem hagyja-e ott a kilencvenkilencet a hegyoldalon, és nem megy-e, hogy megkeresse az eltévedtet? Ha aztán szerencsésen megtalálja, bizony, mondom nektek: Jobban örül annak, mint az el nem tévedt kilencvenkilencnek. Éppen így mennyei Atyátok sem akarja, hogy csak egy is elvesszen e kicsinyek közül." Mt 18,1-5.10.12-14

Elmélkedés az evangéliumhoz: A tanítványokat is megkísértette a világ azzal, hogy bennük is megfordult a kérdés, hogy ki a legnagyobb a mennyek országában. Jézus egy gyermeket állít eléjük. A gyermeki lelkület a szentek közt mindig jelen volt, vagyis, hogy őket nem a világi értékek irányították, az előrejutás, a harácsolás, dőzsölés, a másik fölött uralkodás. Jézus a gyereket az egyszerűsége miatt állította a tanítványok elé, aki rábízza magát szüleire, nem aggodalmaskodik a ruha miatt, a megélhetés miatt az étel miatt. Tudja, hogy szülei szeretik, és mindent megadnak neki. Nekünk felnőtteknek, ezt kéne eltanulni a gyerekektől, úgy szeretni a mi mennyei Atyánkat, és úgy bízni benne, mint ahogy a gyermekek szeretek szüleiket és bíznak bennük. Ne aggodalmaskodjunk tehát és higgyük, Isten szeret minket.

Meg is kérdezhetjük magunktól, hogy rá tudjuk e életünket bízni Istenre? Merünk-e Rá hagyatkozni? Bízunk-e annyira Benne, hogy ne aggodalmaskodjunk minden nap?

Mennyei Atyánk, tudjuk, hogy Benned bízhatunk, de így is félünk életünk vezetését Rád bízni, pedig Te teremtettél mindent, így rólunk is gondot tudsz viselni. Oszlasd el félelmeinket, és töltsd be szívünket Benned bízó szeretettel és hittel, hogy ne aggódjunk mindennapjaink miatt. Ámen.

2019.08.12. hétfő, Évközi 19. hét 

† EVANGÉLIUM Szent Máté könyvéből
Jézus az ő szenvedéséről és haláláról beszél, és megfizeti a templomadót.

Galileai útjuk során Jézus ezt mondta tanítványainak:

"Az Emberfiát az emberek kezébe fogják adni. Megölik őt, de harmadnapra feltámad." Erre a tanítványok igen elszomorodtak. Amikor Kafarnaumba érkeztek, az adószedők Péterhez fordultak, és megkérdezték: "A ti Mesteretek nem fizet templomadót?" - "De igen" - felelte. Amikor belépett a házba, Jézus megelőzte őt kérdésével: "Mit gondolsz, Simon, a földi királyok kitől szednek vámot vagy adót, fiaiktól vagy az idegenektől?" "Az idegenektől" - felelte Péter. Erre Jézus így szólt: "A fiak tehát mentesek. De hogy meg ne botránkoztassuk őket, menj ki a tóra, vess horgot, és az első halat, amelyik ráakad, húzd ki! Nyisd ki a száját: találsz benne egy pénzdarabot. Vedd ki és add oda nekik értem és érted!" Mt 17,22-27

Elmélkedés az evangéliumhoz: Jézustól egyszer megkérdezték, hogy tőrbe csalják: "Szabad-e adót fizetni a császárnak, vagy nem?" Jézus átlátott rajtuk, hogy milyen szándékkal kérdezték, de mégis megfelelt nekik. Megkérdezte tőlük, hogy kit ábrázol. Azt mondták, hogy a császárt. Erre Jézus azt felelte, hogy adják meg a császárnak, ami a császáré és Istennek, ami az Istené.

A mai evangéliumban az adószedők kérdezik Pétert, hogy Jézus fizet-e adót, mire Jézus elküldte Pétert a tóra, hogy fogjon egy halat és a hal szájában ott lesz az adó, azt adja az adószedőnek.

Jézus nem csak tanít, de meg is tartja tanítását, megadja ami az Istené, és hivatkozhatna arra, hogy Isten fia, neki miért kellene adót fizetni, de mégis kifizeti, ne ez okozzon botrányt.

Jézus ezzel a cselekedetével azt mutatja meg, hogy igen is vannak kötelezettségeink. Vannak kötelezettségeink Isten felé, és vannak az emberek felé is és akár a templom felé is.

Urunk, Jézus Krisztus, te példát adsz a helyes életre, hogy ne csak hirdetői legyünk szavaidnak, hanem cselekvői is. Világosítsd meg elménket, hogy tudjuk, mikor mit kell tenni, és ne botránkoztassunk meg senkit se szavainkkal, sem tetteinkkel. Ámen.

2019.08.11. vasárnap, Évközi 19. vasárnap  

† EVANGÉLIUM Szent Lukács könyvéből
Mindig álljunk készen a végső számadásra, bármikor szólít is az Úr!

Abban az időben Jézus így szólt tanítványaihoz:

Elmélkedés az evangéliumhoz: A mai szentírási részből ma legalább két gondolatot emeljünk ki. Az egyik a készenlét, a másik a szolgaság.

Csípőtök legyen felövezve, kezetekben pedig égő gyertya legyen, mondja Jézus, vagyis legyünk készek. A készenlét elsősorban Jézus második eljövetelére szól és minden nap úgy élni, mintha az lenne az utolsó. Ezért meg is kérdezhetnénk, mit tennék? Vagy, hogy élném a mai napomat, ha ez lenne az utolsó? Akkor gondolom, már nem gyűjtögetnénk, nem ragaszkodnánk semmihez, kibékülnénk mindenkivel. A készenlét így szólhat arról, is, hogy minden nap készen várom, hogy mit tár elém Isten és azt örömmel fogadjam.

A szolgaság az viszont, elég negatív értelemmel bír, akár ha egy személy egy másiknak a szolgája, akár ha szenvedélyeinknek vagy a bűneinknek vagyunk a szolgái. Jézus példabeszédében a ház ura, vagyis maga Jézus, ránk bízza mindenét, majd itt két különböző embert állít elénk. Az egyik fajta ember, az abban bízik, hogy késni fog a gazda, van még idő, ezért eszik-iszik, részegeskedik, kihasználja hatalmát és megveri a többi szolgát. Hányan élnek így, van még időm, mondogatják, fiatal vagyok, eszek-iszok, majd ha megöregszek, akkor majd fogok imádkozni, rájuk mondja Jézus, hogy ha hazatér az ura kegyetlenül megbüntetni. Azonban a másik szolga, az várja az urát, akár milyen későn is érkezik, ezért ura megbecsüli, és érdekes módon ő fog neki felszolgálni az asztalnál.

Vagyis, legyünk készen, és mindig várjuk Jézus eljövetelét, és miközben várakozunk, imádkozzunk, tegyünk jót, tanítsunk másokat és vezessük őket Istenhez.

Mennyei Atyánk, jól tudod, mennyi minden lefoglal minket, és gyakran a mennyek országának gondolata és ügye marad az utolsó pillanatra. Adj lelki és testi erőt nekünk, hogy jó szolgák lehessünk, akik nem azon siránkoznak, hogy tennivalójuk van, hanem örüljünk, amiért közreműködhetünk a Te terved megvalósításában itt a földön, Jézus Krisztus a Te fiad által. Ámen. 

2019.08.10. szombat, Évközi 18. hét  

† EVANGÉLIUM Szent János könyvéből
Ha a búzaszem elhal sok termést hoz.

Abban az időben Jézus így beszélt tanítványaihoz:

Elmélkedés az evangéliumhoz: A tanítványok is hirdették az Evangéliumot és gyógyítottak, ahogy azt nekik Jézus meghagyta, a mai szentírási részben mégis arról olvasunk, hogy az apa arra panaszkodik Jézusnak, hogy a tanítványok nem tudták a fiát meggyógyítani, gyógyítsa meg hát ő. Később, amikor a tanítványok megkérdezték, hogy nekik miért nem sikerült meggyógyítani a beteget, Jézus azt mondta, hogy azért mert gyenge a hitük. Mennyi mindent elérünk az életben, mert hisszük, hogy meg tudjuk csinálni, de menyi dolog lenne, amire még képesek lennénk, de mi sem hiszünk benn, hogy képesek lennénk rá. Jézus hányszor erősíti a tanítványok hitét, akár amikor feltámasztja Lázárt, vagy jár a vízen, vagy lecsendesíti a hullámokat. Jézus nem kételkedik, nem fél.

Urunk, Istenünk, mennyi minden aggaszt, nyomaszt és félelmet kelt bennünk, mert mindig csak a saját erőnkben bízunk, és csak arra merünk hagyatkozni amit, megérintünk, amit látunk, mint Tamás apostol. Add, hogy bízzunk Benned és ne kételkedjünk a Te jóságodban és irántunk való szeretetedben. Ámen.

2019.08.09. péntek, Évközi 18. hét  

† EVANGÉLIUM Szent Máté könyvéből
Íme jön a Vőlegény! Menjetek eléje!

Abban az időben Jézus a következő példabeszédet mondta tanítványainak: A mennyek országa olyan, mint az a tíz szűz, akik vették lámpáikat, és kimentek a vőlegény elé. Öten közülük balgák voltak, öten pedig okosak. A balgák fogták a lámpásukat, de olajat nem vittek magukkal; az okosak azonban korsóikban olajat is vittek lámpásaikhoz. Késett a vőlegény, s ők mind elálmosodtak és elaludtak. Az éjszaka közepén egyszerre kiáltás hangzott: "Íme, a vőlegény! Menjetek eléje!" Erre a szüzek mindnyájan fölébredtek, és felszították lámpásaikat. A balgák kérték az okosakat: "Adjatok az olajotokból, mert lámpásaink kialvóban vannak!" Az okosak ezt válaszolták: "Nem lehet, nehogy nekünk is, nektek is kevés legyen. Inkább menjetek el a kereskedőkhöz, és vegyetek magatoknak!" Míg azok vásárolni mentek, megérkezett a vőlegény, és akik készen voltak, bementek vele a menyegzőre; az ajtó pedig bezárult. Később megérkezett a többi szűz is. Így szóltak: "Uram, uram! Nyiss ajtót nekünk!" De ő így válaszolt: "Bizony, mondom nektek, nem ismerlek titeket!" Virrasszatok tehát, mert nem ismeritek sem a napot, sem az órát!" Mt 25,1-13

Elmélkedés az evangéliumhoz: Jézus újabb példabeszéde állandó éberségre hívja fel figyelmünket. A hasonlat tíz szűzről szól, akik a vőlegény érkezésére várakoznak, aki ünnepélyes menetben elhozza a szülői házból és saját házába vezeti menyasszonyát. A történetben szereplő tíz leánynak, tíz szűznek az a feladata, hogy amikor megérkeznek, bevezessék őket a házba, az ünnepség helyszínére. A tíz közül csak öten voltak előrelátóak, akik olajat is vittek lámpásaikhoz, ők bemehettek az ünnepségre, de a többieket kizárták. A történetben szereplő olaj a jó cselekedeteket jelképezi, a jó cselekedetek végzése pedig mindenkinek személyes kötelessége, azok nem ruházhatók át másra. Jézus azt várja mindannyiunktól, hogy türelmesen várjunk rá, s a várakozás idején szorgalmasan gyűjtsük a jó cselekedetek olaját. Nem tudhatjuk előre a találkozás idejét, de legyünk mindig készen, mert bármikor elérkezhet a napja!

2019.08.08. csütörtök, Évközi 18. hét  

† EVANGÉLIUM Szent Máté könyvéből
Hitvallásáért Péter ígéretet kap arra, hogy ő lesz az Egyház sziklaalapja.

Abban az időben, amikor Jézus Fülöp Cezáreájának vidékére ért, megkérdezte tanítványaitól: "Kinek tartják az emberek az Emberfiát?" Ezt válaszolták: "Van, aki Keresztelő Jánosnak, van, aki Illésnek, mások Jeremiásnak vagy valamelyik prófétának." Ő tovább kérdezte őket: "Hát ti, kinek tartotok engem?" Simon Péter válaszolt: "Te vagy a Krisztus, az élő Isten Fia." Erre Jézus azt mondta neki: "Boldog vagy, Simon, Jónás fia, mert nem a test és a vér nyilatkoztatta ki ezt neked, hanem az én mennyei Atyám. Ezért mondom neked, hogy te Péter vagy, és én erre a sziklára építem Egyházamat, s a pokol kapui nem vesznek erőt rajta. Neked adom a mennyek országának kulcsait: Amit megkötsz a földön, meg lesz kötve a mennyben is, és amit feloldasz a földön, fel lesz oldva a mennyben is." Akkor lelkére kötötte a tanítványoknak, el ne mondják senkinek, hogy ő a Messiás. Ettől kezdve Jézus többször felhívta tanítványai figyelmét arra, hogy neki Jeruzsálembe kell mennie, sokat kell szenvednie a vénektől, a főpapoktól és az írástudóktól; megölik, de a harmadik napon feltámad a halálból. Erre Péter félrevonta őt, és óva intette: "Isten ments, Uram! Ez nem történhet veled!" Mire ő Péterhez fordult: "Távozz tőlem, sátán! Botránkoztatsz, mert nem az Isten ügyére van gondod, hanem az emberekére!" Mt 16,13-23

Elmélkedés az evangéliumhoz: Jézust, saját korában is mennyire félre ismerték. Az emberek Keresztelő Jánosnak, Illésnek, vagy egyik apostolnak gondolták, míg Péter felismerte Jézusban a Messiást az élő Isten Fiát. Az emberek és Péter közt az a különbség, hogy míg az emberek néha Jézus mellé szegődtek, talán meg is gyógyította őket, vagy enni adott nekik, de utána mindenki hazatért az otthonába, addig Péter Jézussal volt, mindent látott, amit tett és ezáltal tudott eljutni a felismerésre. Hogy kinek tartom én Jézust, az attól függ, hogy én mennyi időt töltök Jézussal. Néha imádkozok, néha szükségem van Istenre, aztán ha megkaptam, amit akarok, akkor hazatérek az otthonomba az életemhez, vagy netán, többet töltök Istennel, örömömet lelem-e a Vele való találkozásban? Merek e netán imában akár órákat elmerülni, akár éjfélig is? Te mit mondasz, ki neked Jézus?

Mennyei Atyám, Jézus hagyta, hogy mindazok felismerjék benne a Megváltót, akik nem sajnálták az időt, hogy Vele legyenek. Segíts, hogy felismerjük az igazi értékeket és azokat soha el ne veszítsük, Krisztus a mi Urunk által. Ámen.

2019.08.07. szerda, Évközi 18. hét 

† EVANGÉLIUM Szent Máté könyvéből

Jézus meggyógyítja egy kánaáni pogány asszony leányát.

Abban az időben Jézus továbbhaladt. Tirusz és Szidon vidékére vonult vissza. És íme, jött egy arra lakó kánaáni asszony, és kiáltozva kérte: "Könyörülj rajtam, Uram, Dávid fia! A lányomat kegyetlenül gyötri a gonosz szellem!" Ő azonban szóra sem méltatta. Végül odamentek hozzá tanítványai, és arra kérték: "Küldd el őt, ne kiáltozzon utánunk!" Jézus kijelentette: "Az én küldetésem csak Izrael házának elveszett juhaihoz szól." Ám az asszony odajött, és leborult előtte e szavakkal: "Uram, segíts rajtam!" Ő így válaszolt: "Nem való elvenni a gyerekek kenyerét és odadobni a kutyáknak!" Mire az asszony: "Igen, Uram, de a kutyák is esznek abból, ami lehull gazdájuk asztaláról!" Erre Jézus így szólt hozzá: "Asszony! Nagy a te hited! Legyen úgy, amint szeretnéd!" És a lánya meggyógyult még abban az órában. Mt 15,21-28

Elmélkedés az evangéliumhoz: Jézust sokan megszólították és alig utasította vissza valakinek a kérését. A mai evangéliumban szereplő asszonyt mégis visszautasítja. Az elutasítás ellenére, az asszony nem adja fel, tovább könyörög Jézushoz a lányáért. Jézus végül megkönyörül rajta és az anya hitére hivatkozik: "Nagy a te hited! Legyen amint szeretnéd!"

Mi is, mindannyian imádkozunk, kevesebbet, vagy többet, néha jobban odafigyelünk, máskor nem, de azt hiszem, sokszor van, hogy az imáinkat mi magunk sem vesszük komolyan. Amikor kérünk, mondjuk jó időt, és arra gondolunk, hogy jó lenne az eső, de csak még melegebben süt a nap, erre azt mondjuk, nah, nem hallgatott meg Isten. Hamar feladjuk. "Kérjetek és kaptok, zörgessetek és ajtót nyitnak nektek!" Mt 7.7

Jézus, Te meggyógyítod a betegeket és enni adsz az éhezőknek, hallgasd meg a mi imáinkat is még ha nem is vagyunk benne elég kitartóak........ Ámen

2019.08.06. kedd, Évközi 18. hét 

Urunk színeváltozásának az ünnepe

† EVANGÉLIUM Szent Lukács könyvéből
Míg Jézus imádkozott, arca teljesen átváltozott.

Abban az időben Jézus kiválasztotta Pétert, Jánost és Jakabot, és fölment velük a hegyre imádkozni. Míg imádkozott, arca teljesen átváltozott, ruhája pedig hófehéren ragyogott. S íme, két férfi beszélgetett vele: Mózes és Illés. Megdicsőülten jelentek meg, és haláláról beszélgettek, amelyet Jeruzsálemben kell majd elszenvednie. Pétert és társait elnyomta az álom. Amikor fölébredtek, látták dicsőségét és a mellette álló két férfit. Azok már épp menni készültek. Péter akkor így szólt Jézushoz: "Mester, jó nekünk itt lennünk! Hadd csináljunk három sátrat: neked egyet, Mózesnek egyet és Illésnek egyet." Nem tudta ugyanis, hogy mit mondjon. Közben felhő támadt és beborította őket. A felhőben félelem szállta meg őket. A felhőből szózat hallatszott: "Ez az én választott Fiam, őt hallgassátok!" Miközben a szózat hangzott, Jézus ismét egyedül volt. Ők pedig hallgattak, és senkinek sem árultak el semmit abból, amit láttak. Lk 9,28b-36

Elmélkedés az evangéliumhoz: A tanítványok, Jézus emberi arcát látták, de amikor Jézus kiválasztja Pétert, Jakabot és Jánost, és felmennek imádkozni egy hegyre, Jézus megdicsőülten jelenik meg. Arca teljesen átváltozott, ruhája pedig hófehéren ragyogott. Amikor Péter meglátja Jézust, ennyit mond: "Uram, jó nekünk itt lennünk." 

De jó lenne nekünk is gyakran megtapasztalni ezt az érzést. Mi kellhet hozzá? Talán az, amit az apostolok is tettek. Felmenni Jézussal egy magas hegyre, vagyis eltávolodni a világ zajától, és csendben Jézusra figyelni.

Urunk, Jézus Krisztus, Te, elhívtad a tanítványokat a tömegből, hogy Veled lehessenek, és megmutattad nekik megdicsőült testedet. Sokszor csak a földi dolgokat értjük, amit látunk, amit tapasztalunk, és nem is tudjuk felfogni, milyen lehet Téged úgy látni, ahogy a tanítványok láttak. Hívj minket is imádkozni, emelj ki a tömegből, hogy megérezzük, amit Péter apostol érzett. Ámen.

2019.08.05. hétfő, Évközi 18. hét

 ⴕ EVANGÉLIUM Szent Máté könyvéből

Amikor Jézus tudomást szerzett Keresztelő János haláláról, csónakba szállt, és elment onnan egy kietlen helyre, egyedül. De az emberek megtudták, és a városokból gyalogszerrel utána indultak. Amikor kiszállt a hajóból, már nagy tömeget látott ott. Megesett rajtuk a szíve, és meggyógyította betegeiket. Amint beesteledett, tanítványai odamentek hozzá, és figyelmeztették: "Elhagyatott ez a hely, és az idő is már későre jár. Bocsásd el a tömeget, hadd menjenek a falvakba, hogy élelmiszert szerezzenek maguknak." Jézus azonban ezt mondta nekik: "Nem kell elmenniük, ti adjatok nekik enni!" Ők ezt felelték: "Nincs másunk itt, csak öt kenyerünk és két halunk." Mire ő ezt mondta: "Hozzátok ide!" Miután megparancsolta, hogy a tömeget telepítsék le a fűre, fogta az öt kenyeret és a két halat, szemét az égre emelve áldást mondott, azután megtörte a kenyereket, és odaadta tanítványainak, a tanítványok pedig az embereknek. Mindannyian ettek, és jól is laktak. Végül tizenkét kosár lett tele a kenyérmaradékokkal. Pedig mintegy ötezer férfi evett, nem számítva a nőket és a gyermekeket. Mt 14,13-21

Elmélkedés az evangéliumhoz: Keresztelő János halála után, Jézus a tanítványokkal akar külön elvonulni, hogy egyedül legyen velük, hogy őket külön tanítsa, de a nép követte, hallgatni akarták őt, és hogy gyógyítsa meg a betegeiket. Jézusnak megesik a szíve rajtuk, nem hagyja őket egyedül, hanem egész nap tanítja, majd este enni is ad nekik, hogy haza tudjanak majd menni. Jézus gondoskodik, nem csak a lelkünkről, de a testünkről is, ahogy a 23. zsoltárban olvassuk: "Az Úr az én pásztorom, nem szűkölködöm, zöldellő legelőkön adott nekem helyet, csöndes vizekhez vezetett engem." Mindennek ellenére, nehezen engedjük át Istennek életünk vezetését, habár néha enged betekinteni egy-egy csodába, ha csendben figyelünk rá. 

Mi vagy ki gátol engem abban, hogy bízzak Isten gondviselő szeretetében?

Mit helyezünk Isten elé az életünkben? 

2019.08.04., Évközi 18. vasárnap 

ꝉ Evangélium Szent Lukács könyvéből

Abban az időben:

Amikor Jézus tanított, valaki megszólalt a sokaságból: "Mester, szólj testvéremnek, hogy ossza meg velem az örökséget." Ő így válaszolt neki: "Ember, ki hatalmazott fel engem, hogy bírátok legyek, és elosszam örökségteket?"

Elmélkedés az evangéliumhoz: Olyan sok dolog van, amihez ragaszkodunk az életben, mert azt hisszük, hogy nem tudunk nélküle élni. Amikor elveszítünk dolgokat, akkor döbbenünk rá, mennyi minden fölösleges, mennyi minden nélkül tudunk élni.

A prédikátor könyvében olvastuk ma, hogy minden hiábavalóság. Hiábavalóság az okosság, a gazdagság, a siker, a hírnév. Hiábavalóság ha a öncélú, de ha ezeket mások javára is fel tudod használni akkor minden értelmet nyer. Az evangélium főszereplője a gazdag ember, amikor sok volt a termés, még többet akart és még többet, és úgy tervezte, hogy ha már nagyon gazdag lesz, akkor megpihen, de a történetben Jézus azt mondja, h még az éjjel számon kérik lelkét. Mivel nem tudjuk sem a napot sem az órát, hogy életünknek mikor lesz vége, kicsit éljünk úgy, mintha a mai nap lenne az utolsó, vagyis ne tegyünk felesleges dolgokat.

Ha ma Isten számon kérné lelkedet, te készen lennél megállni az Ő színe előtt?

Gondviselő Istenünk, engedd meglátnunk, hogy az életben mi a fontos, és főleg azt, hogy mi válik javunkra az örök életben. Ne hagyd, hogy hiábavalóságok foglalják le életünket, inkább a Te akaratodat keressük. Ámen.

2019.08.03. szombat Évközi 17. hét  

ꝉ Evangélium Szent Máté könyvéből

Amikor Heródes Antipász, a negyedes fejedelem meghallotta a Jézusról szóló híreket, azt mondta szolgáinak: "Ez Keresztelő János: ő támadt fel a halálból, azért van ilyen csodatevő ereje." Heródes ugyanis annak idején elfogatta Jánost, bilincsbe verette és börtönbe vetette Heródiás miatt, aki fivérének, Fülöpnek a felesége volt. János ugyanis figyelmeztette: "Nem szabad őt feleségül venned!" Heródes emiatt ki akarta végeztetni Jánost, de félt a néptől, mert prófétának tartották őt. Amikor Heródesnek születésnapja volt, Heródiás leánya a vendégek előtt táncolt. Ez nagyon megtetszett Heródesnek, ezért esküvel ígérte, hogy bármit is kér, megadja neki. A leány, mivel anyja már előre kioktatta, így szólt: "Add nekem egy tálon Keresztelő János fejét!" Erre a király elszomorodott, de esküje és a jelenlevő vendégek miatt megparancsolta, hogy adják oda neki (Keresztelő János fejét). Erre elküldvén lefejeztette Jánost a börtönben. Fejét elhozták egy tálon, és odaadták a leánynak; ő meg elvitte anyjának. Akkor János tanítványai eljöttek, elvitték a holttestet, és eltemették. Majd felkeresték Jézust, és mindezt hírül adták neki. Mt 14,1-12

Elmélkedés az evangéliumhoz: Amint keresztelő János példája is mutatja, a prófétáknak nem volt soha könnyű dolga. Keresztelő János és úgy általában a prófétáknak az volt a dolga, hogy felrázza az embereket tespedtségükből, bűnbánatot hirdessen és megtérést. Keresztelő János nem csak az egyszerű népnek hirdette a megtérést, de a vezetőknek is, mint Heródes Antipásznak, aki ezért börtönbe vettette, majd lefejeztette.

Mindannyian fel kell ismerjük, hogy a bűn Istentől távolít el, és kicsit azt éljük át mint Ádám és Éva, miután elkövették az ősbűnt, elbujdostak, mert szégyellték magukat.

Ezért nézzünk magunkba. Egyik bűnünket követi a másik, kicsik és nagyok, és nem merünk szembe nézni velük, inkább mondjuk azt, hogy majd Istennek mondom el és nem a papnak.

Vajon merünk e olyanok lenni mint a próféták, merünk e szólni barátunknak,családtagjainknak, hogy rossz úton járnak? Esetleg, ha nekünk szólnak, el tudjuk e fogadni?

Mennyei Atyánk, amikor érezzük, hogy mellettünk vagy, akkor a kísértéseket is könnyebb elkerülni, de amikor távol vagy tőlünk, könnyen elbukunk és bűnbe esünk. Légy mindig mellettünk és adj erőt, hogy a kísértéseknek ellenálljunk és a bűnt elkerüljük. Krisztus a mi urunk által. Ámen. 

2019.08.02. péntek Évközi 17. hét 

ꝉ Evangélium Szent Máté könyvéből 

Tanító körútján Jézus az ő városába, Názáretbe érkezett, és ott tanított a zsinagógában. Hallgatói csodálkoztak, és így beszéltek róla: "Honnan van ennek a bölcsessége és csodatevő ereje? Hát nem az ács fia ez? És nem Mária az anyja? Nemde Jakab, József, Simon és Júdás az (unoka) fivérei? És nem itt élnek-e közöttünk az (unoka) nővérei is? Honnét vette hát mindezt?" És csak botránkoztak rajta. Jézus erre így szólt: "Sehol sem becsülik kevesebbre a prófétát, mint szülőföldjén és otthonában." Hitetlenségük miatt nem is művelt ott sok csodát. Mt 13,54-58

Elmélkedés az evangéliumhoz: Jézus, tanító útjain, bármerre ment, várták és örültek neki. A mai evangéliumban arról olvasunk, hogy a názáretiek, nem tudták elhinni mindazt, amit róla hallottak, mert ők csak arra tudtak gondolni, hogy ismerik Jézust, mert ott nőtt fel köztük, ő az ács fia. Ez az ítélet. Nem tehetsz te semmit, nem lehetsz jobb, mint mi.

Ismerős mondatok? Hányszor gondolunk mi is erre, hányszor ítélünk meg mi is másokat annak alapján, amit gondolunk róla, vagy hallottunk mástól, vagy csak zavar minket, hogy többre vinné, mint mi. Ennek az elítélő mondatnak olyan hatalma volt, hogy Jézus nem is tett ott csodát, és elcsodálkozott a hitetlenségükön. Adjunk mindenkinek lehetőséget, hogy jó legyen, hogy képes legyen jobbá válni mellettünk. Bátorítsunk, biztassunk másokat. Urunk, Istenünk, Te saját képmásodra teremtettél minket. Ne engedd, hogy ezt elfelejtsük és add, hogy a Te arcodat meglássuk minden emberben. Ámen.

2019.08.01. csütörtök Évközi 17. hét

ꝉ Evangélium Szent Máté könyvéből

Abban az időben Jézus így szólt tanítványaihoz: "A mennyek országa olyan, mint amikor a hálót a tengerbe vetik és az mindenféle halat összefog. Mihelyt megtelik, a partra vonják, és nekiülve kiválogatják: a javát edényekbe rakják, a hitványát pedig kidobják. Így lesz a világ végén is. Kivonulnak az angyalok, a gonoszokat elválasztják az igazaktól és tüzes kemencébe vetik, ott sírás lesz és fogcsikorgatás. Értitek-e mindezt?" "Igen!" - felelték. Erre így folytatta: "Minden írástudó, aki jártas a mennyek országáról szóló tanításban, olyan, mint a családapa, aki kincseiből régit és újat vesz elő." Amikor Jézus befejezte példabeszédeit, más helyre ment onnét. Mt 13,47-53

Elmélkedés az evangéliumhoz: Amikor a mennynek országáról elmélkedünk, eszünkbe jutnak Jézus szavai: "Szem nem látta, fül nem hallotta, Emberi szív föl nem fogta, mit Isten azoknak készített, akik szeretik őt." Kor. 2,9.

Mégis, a mai evangéliumban Jézus, nagyon egyszerűen tanítja az apostolokat a mennyek országáról. Mivel a tanítványok többsége halász volt, ezért a tanítást is így építi fel Jézus. A világ végét, a halászat befejeztéhez, az ítéletet a halak szétválogatásához hasonlítja. A hálónak külön jelentése, hogy befogja a halakat, nem válogat, kicsi és nagy, erős és silány, mind a hálóba kerül, a halászat végén, a partra húzáskor derül ki, hogy milyenek a halak.

Így élnek együtt a világban is a jók és a rosszak, hívők és hitetlenek. A szétválasztás majd csak a végítélet idején hozza meg gyümölcsét, addig a tévelygőknek van ideje a megtérésre, a hívőknek pedig a hitben való kitartásra.

Mennyei Atyánk!

Tudjuk, hogy mindenkit üdvözíteni akarsz, de szabad akaratot is adtál, hogy mi magunk döntsük el, hogy elfogadjuk vagy elutasítjuk.

Segíts, hogy ne tévelyegjünk tovább, hanem felismerjünk Téged, mint a világ urát, Krisztus a mi urunk által.  Ámen.

2019.07.28., Évközi 17. vasárnap

ꝉ Evangélium Szent Lukács könyvéből

Történt egyszer, hogy Jézus éppen befejezte imádságát: Ekkor egyik tanítványa arra kérte: "Uram, taníts meg minket imádkozni, mint ahogy János is tanította imádkozni tanítványait." Jézus erre így szólt hozzájuk: "Amikor imádkoztok, ezt mondjátok: Atyánk! Szenteltessék meg a te neved. Jöjjön el a te országod. Mindennapi kenyerünket add meg nekünk ma. Bocsásd meg vétkeinket, miképpen mi is megbocsátunk minden ellenünk vétőnek. És ne vígy minket kísértésbe." Azután így folytatta: "Tegyük fel, hogy valamelyikteknek van egy barátja, aki éjfélkor bekopog hozzá, és ezt mondja: Barátom, adj kölcsön nekem három kenyeret! Útról érkezett egy vendégem, s nincs mivel megkínálnom. De az kiszól: Ne zavarj engem! Az ajtó már be van zárva, én is, gyermekeim is ágyban vagyunk. Nem tudok fölkelni, hogy adjak neked. Mondom nektek: Ha nem is kelne fel, hogy adjon neki barátságból, erőszakossága miatt mégis fölkel, és ad neki annyit, amennyire szüksége van. Mondom tehát nektek: Kérjetek, és adnak nektek, keressetek és találtok, zörgessetek, és ajtót nyitnak nektek. Mert mindaz, aki kér, kap, aki keres, talál, és aki zörget, annak ajtót nyitnak. Van-e köztetek olyan apa, aki követ ad fiának, mikor az kenyeret kér tőle? Vagy ha halat kér, akkor hal helyett tán kígyót ad neki? Vagy ha tojást kér, akkor talán skorpiót nyújt neki? Ha tehát ti, bár gonoszak vagytok, tudtok jót adni gyermekeiteknek, mennyivel inkább adja mennyei Atyátok a Szentlelket azoknak, akik kérik tőle." Lk 11,1-13

Heti elmélkedés az evangéliumhoz: A mai evangéliumban, a tanítványok Jézustól kérik, hogy tanítsa őket imádkozni, mint ahogy keresztelő János tanította imádkozni az őt követőket. Jézus a Miatyánkot tanítja meg, azt az imát, amit mind a mai napig az egyházban imádkozzuk.

Jézus úgy imádkozott, hogy a tanítványok is akartak olyan kapcsolatot az Atyával, az Istennel.

Milyen a mi imánk? Öröm tölti e el szívünket, amikor imádkozunk?

Jézus nagyon gyakran akkor ment imádkozni, amikor egész nap tanított és gyógyított, amikor már mindenki aludni ment. Őt az ima töltötte fel.

Feltölt-e engem az ima?

Amikor fáradtan hazaérek, amikor mindenki aludni tér, tudok e hálát adni a napért, imádkozni?

2019.07.21., Évközi 16. vasárnap

ꝉ Evangélium Szent Lukács könyvéből 

Heti elmélkedés az evangéliumhoz: Márta és Mária történetében fontos a találkozás. Míg Márta tevékeny, dolgozik, addig Mária hallgatja Jézust. 

Mi jellemző az én életemre?

El tudok e csendesedni? Tudok- e imádkozni? Örömömet lelem-e az imában, Szentírás olvasásban? Vagy inkább munkával halmozom el magam, hogy meg se halljam Isten hívó szavát?

2019.07.14., Évközi 15. vasárnap

ꝉ Evangélium Szent Lukács könyvéből

Abban az időben egy törvénytudó odalépett Jézushoz, hogy próbára tegye őt: "Mester - szólította meg -, mit tegyek, hogy elnyerjem az örök életet?" Jézus így felelt: "Mit mond erről a törvény? Mit olvasol benne?" A törvénytudó így válaszolt: "Szeresd Uradat, Istenedet, teljes szívedből, teljes lelkedből, teljes erődből és teljes elmédből, felebarátodat pedig, mint saját magadat." Jézus ezt mondta neki: "Helyesen feleltél. Tedd ezt, és élni fogsz."

A törvénytudó igazolni akarta magát, ezért megkérdezte Jézustól: "De hát ki az én felebarátom?" Jézus történettel felelt a kérdésre: "Egy ember Jeruzsálemből lement Jerikóba. Rablók kezébe került. Ezek kifosztották, véresre verték, és félholtan otthagyták.

Egyszer csak egy pap jött lefelé az úton. Észrevette, de elment mellette. Azután egy levita jött arra. Ő is meglátta, de elment mellette. Végül egy szamaritánusnak is arra vitt az útja. Amikor megpillantotta, megesett rajta a szíve. Odament hozzá, olajat és bort öntött sebeire, és bekötözte, majd pedig felültette teherhordó állatára, elvitte egy vendégfogadóba és gondoskodott róla. Másnap elővett két dénárt, odaadta a fogadósnak ezzel a kéréssel: Viseld gondját, és ha többet költenél rá, visszatérve megadom neked.

Mit gondolsz, e három közül ki volt az igazi felebarátja annak, aki a rablók kezébe került?" A törvénytudó így válaszolt: "Aki irgalmasságot cselekedett vele." Jézus így folytatta: "Menj és te is hasonlóképpen cselekedjél!" LK 10,25-37

2019.07.07., Évközi 14. vasárnap

ꝉ Evangélium Szent Lukács könyvéből 

Az apostolok kiválasztása után Jézus kiválasztott más hetvenkét tanítványt, és elküldte őket kettesével maga előtt minden városba és helységbe, ahová menni szándékozott. Így szólt hozzájuk: "Az aratnivaló sok, de a munkás kevés. Kérjétek hát az aratás Urát, küldjön munkásokat aratásába. Menjetek! Úgy küldelek titeket, mint bárányokat a farkasok közé. Ne vigyetek magatokkal se erszényt, se tarisznyát, se sarut. Az úton senkit se köszöntsetek. Ha betértek egy házba, először is ezt mondjátok: Békesség e háznak! Ha békesség fia lakik ott, rászáll a ti békességtek, ha nem, visszaszáll rátok. Maradjatok ugyanabban a házban, és azt egyétek és igyátok, amijük van. Mert méltó a munkás a maga bérére. Ne járjatok házról házra. Ha egy városba érkeztek, és szívesen látnak titeket, egyétek, amit elétek adnak. Gyógyítsátok meg ott a betegeket, és hirdessétek: Elérkezett hozzátok az Isten országa!

De ha betértek valamelyik városba, és nem látnak titeket szívesen, menjetek ki az utcára, és mondjátok: Még a port is lerázzuk, ami városotokban a lábunkra tapadt, de tudjátok meg: Elérkezett hozzátok az Isten országa. Bizony mondom nektek: Szodomának könnyebb sorsa lesz azon a napon, mint ennek a városnak." A hetvenkét tanítvány nagy örömmel tért vissza. "Uram - mondták -, a te nevedre még a gonosz lelkek is engedelmeskedtek nekünk." Ő így válaszolt: "Láttam a sátánt: mint a villám, úgy bukott le az égből. Hatalmat adtam nektek, hogy kígyókon és skorpiókon járjatok, hogy minden ellenséges erőn úrrá legyetek: Semmi sem fog ártani nektek. Mindazonáltal ne annak örüljetek, hogy a gonosz lelkek engedelmeskedtek nektek. Inkább annak örüljetek, hogy nevetek föl van írva a mennyben."Lk 10,1-12.17-20

2019.06.30. Évközi 13. vasárnap

ꝉ Evangélium Szent Lukács könyvéből

Amikor már közel voltak Jézus szenvedésének és megdicsőülésének napjai, elhatározta, hogy Jeruzsálembe megy. Követeket küldött maga előtt. Ezek elindultak, betértek a szamaritánusok egyik falujába, hogy szállást készítsenek neki. De azok nem fogadták be Jézust, mert Jeruzsálembe tartott. Ennek láttán a tanítványok, Jakab és János felháborodtak: "Uram, akarod-e, hogy lehívjuk az égből a villámot, hadd pusztítsa el őket?" De ő hozzájuk fordult, és megfeddte őket: "Nem tudjátok, hogy milyen lelkület van bennetek. Az Emberfia nem azért jött, hogy az embereket elpusztítsa, hanem hogy megmentse." Ezután másik faluba mentek. Történt pedig, hogy útközben valaki így szólt hozzá: "Követlek, bárhová mégy." Jézus így válaszolt: "A rókának van odúja, az ég madarainak fészke, de az Emberfiának nincs hová fejét lehajtania." Egy másikat Jézus szólított fel: "Kövess engem!" Az így válaszolt: "Uram, engedd meg, hogy előbb elmenjek és eltemessem apámat." "Hagyd a holtakra, hadd temessék el halottaikat - mondta neki -, te pedig menj, és hirdesd az Isten országát." Egy harmadik ezt mondta neki: "Uram, követlek téged, de engedd meg, hogy előbb elbúcsúzzam a családomtól." Jézus így válaszolt: "Aki kezét az eke szarvára tette, és mégis hátratekint, nem alkalmas az Isten országára." Lk 9,51-62